Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

úgynevezett helyiérdekű vonalak, amelyek távolabbi településeket kötöttek össze a fővonalakkal. Az úgynevezett Vendvidé­ken már 1891-ben szerveztek egy részvény­társaságot, amely a Gyanafalva-Mura­szombat vonalat építette volna meg. Je­gyeztek is részvényeket, de nem sikerült megvalósítani a terveket. Ennél nagyobb sikert értek el a Körmend-Muraszombat vonallal, amely - mint a 61. sz. alatt közölt forrásból is kiderül - elkészült, és nagy ünnepélyességgel át is adták. Ehhez azonban szükség volt a járás összes te­lepülésének áldozatvállalására, amely ­mondhatnánk - „kötelezően ajánlott" volt. Legalábbis a járási főszolgabíró minden befolyását latba vetette annak elérésére, hogy egyik község se húzhassa ki magát a kötelezettségvállalás alól. <?• Nagyságos dr. Károlyi Antal királyi tanácsos alispán úrnak A muraszombati járás közönsége évti­zedeken át minden lehetőt elkövetett, hogy ezen ipar és közgazdaságilag el­hagyatott és Stájerországra utalt sze­gény sorsú vidék részére vasutat bizto­sítsa, és ezen nélkülözhetetlen közle­kedés által minden, és különösen a magyar nemzeti irányzat tekintetéből a vármegye és az országhoz való tarto­zandóságát igazolja. Sajnos a külön­féle nehézségek miatt, tervét meg nem valósíthatta, és jelenleg a várme­gye 10 járása közül az egyedüli, amely a vasút által nyújtott kedvezmények­ben nem részesül, és ki van szolgáltat­va a szomszédos stájerországi gazdasá­gi és ipari érdekeknek, amely egyúttal hazafias törekvéseire is érezhetően ká­ros befolyást gyakorol. Ezen valóban szomorú helyzetén segítendő, örömmel fogadta a járás kö­! resa, ki so povezovale oddaljene kraje z i glavnimi progami. V Slovenski pokrajini so i %e leta 1 891 organizirali delniško družbo, ki j naj bi zgradila progo Gyanafalva (nemško: j ]ennersdorf, slovensko: Zenavci - danes Avst­rija) - Murska Sobota. Vpisovati so že za­čeli delnice, vendar jim načrtov ni uspelo | uresničiti. So pa večje rezultate dosegli s j progo Körmend-Murska Sobota, ki je - kot vidimo tudi iz virov pod štev. 59 - bila zgra­I jena in tudi slovesno predana svojemu na­\ menu. Za to so bile potrebne velike žrtve vseh I naselij okraja, kar je bilo za vse tako rekoč ! »obvezno priporočljivo«. Okrajni glavar je j namreč ves svoj vpliv usmeril v to, da se no­ben kraj ne bi mogel izogniti obveznostim. Gospodu kraljevemu svetniku podžupa­nu milostljivemu gospodu dr. Antalu Károly iju Skupščina okraja Murska Sobota že de­setletja stori vse za to, da bi tej industrij­sko in gospodarsko zaostali in od Štajer­ske odvisni revni pokrajini zagotovila že­leznico, da bi s tem nepogrešljivim pro­metom bila povezana z vseh vidikov, še posebej glede madžarske narodne us­merjenosti in bi s tem potrdila svojo po­vezanost z županijo in državo. Zal pa zaradi različnih težav Še ni mogla ures­ničiti svojega načrta, in je trenutno iz­med 10 okrajev županije ta edini, ki ni deležen ugodnosti, ki jih nudi železnica, in je prepuščen gospodarskim in indust­rijskim interesom sosednje Štajerske, ki hkrati občutno škodljivo vpliva tudi na njegova rodoljubna prizadevanja. Da bi se pomagalo v tem žalostnem položaju, je vodstvo okraja z veseljem 177

Next

/
Thumbnails
Contents