Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 1850-1921
Nagyobb mennyiségű árut olcsóbban lehetett rajtuk szállítani. A Dráva és a Mura felső szakasza hajózás szempontjából veszélyesnek számított, de ha a szállítás szükségessége indokolta, még itt is jártak kisebb hajók. A Mura vizén inkább csak tutajokat, sajkákat tudtak leúsztatni. A nagyobb uradalmak árufeleslegének továbbításában a közlekedési adottságok meghatározó szerepet játszottak. Gazdálkodásuk intenzitását jelentős mértékben befolyásolta, hogy mit, milyen minőségben és mennyiért tudtak eljuttatni a távolabbi piacokra. A vízi közlekedés hatékonyabbá tételét, az áru- és személyszállítás meggyorsítását, a folyó túlpartján fekvő vidékek mielőbbi elérését szolgálták a kompok. A századfordulón a gróf Zichy család birtokában lévő belatinci uradalom kezelőit is feltehetően gazdasági és közlekedési megfontolások vezérelték, amikor komp működtetésére kértek engedélyt. Ráckanizsáról a muraközi, a stájerországi és horvátországi területeket is el lehetett érni, a komp tehát az uradalom környezetében élők számára a dél és nyugat felé irányuló közlekedést könnyítette meg. A belatinci uradalom, vagyis kiskorú Zichy Mária, Teodóra és Anasztázia a következő határozatok szoros megtartásának kötelezettsége mellett engedélyt nyert Bisztrice község határában, a Mura folyó mindkét partjára a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező komp részletes terv, helyszínrajz és műszaki leírástervek alapján Középbisztricéről kiinduló és a Mura jobb partján fekvő Ráckanizsa felé irányuló forgalmat drótkötélen járó révvel teljesíteni. [...] A komp alkatrészei és felszerelése: Alkatrészei: 1. a tulajdonképpeni komp, 2. a kompfeljárók, 3. a komp vezetésére szolgáló kötél. ličine blaga je bil po vodi cenejši. Gornji tok j reke Mure in Drave je bil za promet nevarI nejši, toda če je bilo nujno, so tudi po teh i dveh rekah plule manjše ladje. Po Muri so se vozili predvsem s splavi in ti. šajkami. Pri transportu presežkov kmetijskih [ pridelkov z velikih gospostev so imele pro| metne razmere odločilno vlogo. Na intenzivj nost kmetovanja je močno vplivalo dejstvo, I katere pridelke bodo lahko spravljali na od| daljene trge, kako in s kolikšnimi stroški. i Brod je močno pripomogel k učinkovitosti ! prometa po vodi, k pospeševanju tovornega i in potniškega prometa ter k hitri dosegljivosti t krajev onstran reke. Na prelomu stoletja so j očitno tudi upravnike beltinskega gospostva, \ ki je bilo v lasti družine grofa Zichyja, glede \ prometa vodile podobne misli, saj so zaprosili za obratovalno dovoljenje za brod. Iz Razkrižja so bili kraji v Medžimurju, na Štajerskem in Hrvaškem hitreje dosegljivi. Brod je ljudem, ki so živeli v okolici veleposestva, olajšal poti tudi proti jugu in zahodu. Beltinsko gospostvo, oziroma mladoletne Mária, Teodóra in Anasztázia Zichy, si je ob doslednem spoštovanju navedenih sklepov, na podlagi podrobnega načrta, topografije in tehničnega opisa, ki je dopolnilo temu, pridobilo dovoljenje za opravljanje prometa z brodom na žično j vrv, v okolici Bistrice na bregovih reke j Mure, z izhodiščem iz Srednje Bistrice I proti Razkrižju, ki leži na desni strani reke Mure. [...] Sestavni deli in oprema broda: Sestavni deli: l .brod, 2.klančina za vstopanje in izstopanje, 3.nosilna vrv za usmerjanje broda. 168
