Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

Rendesen sövénnyel kerítenek, deszkával vagy léccel nagyon kevés helyen. A kapu fölé eső elleni óvszerül miniatűr szalmatető' van rakva. Néhol ajtó helyett az utcáról hágcsó (itt hácskó) vezet az udvarba, ahol pedig ajtó van, ott zár gyanánt a fából kifaragott fürgető és tolózár mesterséges felnyitási módját kell az idegennek tanulmányoznia, hogy bejuthasson a házba. A ház üstöke meglehetős távolságban nyúlik ki a faltól, ott aztán karcsú faoszlopokra támaszkodik, miáltal a ház előtt pitvar (ott pitar) keletkezik. Itt szokott a család kis padkákon ülve eltereferélni. Forrás: Szenté, 1898. 67. p. Irodalom: Szentmihályi, 1977a. 72 p.; Szentmihályi, 1977b. 412-437. p. Ograje so običajno iz pletenega šibja, le redko iz desk ali lat. Nad ograjna vrata je kot zaščita postavljena miniaturna slamnata streha. Ponekod imajo v ograji namesto vrat le odprtino, skozi katero stopajo na dvorišče, drugod pa, kjer imajo vrata, mora obiskovalec, da bi prišel v hišo, odkriti mojstrski način odpiranja lesenega zapaha, ki ga imajo namesto ključavnic. Celo hiše štrli iz stene, ki se opira na vitke sohe, in tako nastane pred hišo hodnik (podstin, »pitvar«). Družina običajno tukaj poseda na majhnih klopeh in se pomenkuje. Vir: Szenté, 1898. 67. p. Literatura: Szentmihályi, 1977a. 72 p.; Szentmihályi, 1977b. 412-437. p. 48. 1898. június 23. 23. junij 1898 KOMP MŰKÖDTETÉSE BISZTRICE HATÁRÁBAN Zala Vármegye Alispáni Hivatalának engedélye a belatinci uradalom számára (részletek) OBRATOVANJE BISTRIŠKEGA BRODA Dovoljenje podžupanskega urada zupanije Zala beltinskemu gospostvu (odlomki) Bár a 19. század végére a személy- és teherszállításban, Zala megyében is egyre nagyobb szerepet kapott a vasút, a szárazföldi és vízi utak még mindig számottevő' forgalmat bonyolítottak le. A megye közúthálózata - a településszerkezetből és a földrajzi viszonyokból adódóan - meglehetősen sűrű volt. A terjedelmes úthálózat állami, megyei és községi utakból állt. A vízi közlekedés a Balatonra, a Murára és a Drávára szorítkozott. Ha a vasútvonal távol esett, teherszállítás szempontjából a vízi utak előnyösebbnek bizonyultak. Čeprav je tudi V Žalski iupaniji imela železnica ob koncu 1

9. stoletja čedalje večji pomen za potniški in tovorni promet, se je velik del prometa še vedno odvijal po cesti in po vodi. Cestna mreža zupanije je bila dokaj gosta zaradi strukture naselij in geografskih razmer. Obsežno cestno omrežje so predstavljale državne, županijske in krajevne ceste. Promet po vodi se je omejeval na Blatno jezero (Balaton), na reko Muro in Dravo. V primerih, ko je bila železniška proga predaleč, so za tovorni promet bile primernejše vodne poti. Transport večje ko167