Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

gazdasági épületeik pedig akként épít­vék össze, hogy azok a lakóházzal oly­kor kerített négyszöget képeznek, ami határozottan rossz szokás, egyrészt a könnyen támadható tűz tovaterjedése miatt, de még inkább kárhoztatandó az a jó ízlés s az egészség szempontjá­ból. A trágya és a sok szemét ugyanis éppen a szobák eló'tt halmozódik fel, s nemcsak azok levegőjét rontja, de a kutak vizét is megfertőzi. Kéményt nem építenek, van is mit nyelnie a konyhában főző gazdasszonynak. Ujabban a számos keserű tapasz­talat árán, célszerűbben kezdenek már építkezni. Itt-ott szép cserépfe­deles és kéményes ház vonja magára figyelmünket elég praktikus beosztás­sal. A ház homlokzata az utcára néz, annak közepén egy széles ajtó vezet be (1-2 lépcsőn) a folyosóra, ahonnan jobbra s balra ajtók nyílnak a szobába s a konyhába. Az utcára rendszerint két vagy négy ablak nyílik. A szegényebbek sem fával, sem téglával nem építkeznek, hanem fecs­kesarat (sarat szalmával és polyvával kevernek össze, s azt jól megtiporják) használnak az építéshez. Régente sö­vényből is készítettek maguknak há­zat, amelyet aztán kívülről-belülről sárral raktak meg, mostan inkább csak a pajták és az istállók készülnek ily módon. A téglaházak ablakai elég na­gyok és szimmetrikusak, de a többi házak ablakai bizony kicsinyek, s min­den szimmetria nélkül vannak elhe­lyezve. Az is megesik, hogy ahány ab­lak, annyiféle azoknak a nagysága is, s egyik alacsonyabb, a másik magasabb. Sok helyt redő (itt zsalugáter) helyett csak egyszerű deszkalap van az ablakon. j tvorijo štirikotnik, kar je izrecno slabo \ zaradi požara, ki se kaj hitro lahko raz­širi, še bolj pa je vredna graje ta rešitev i zaradi slabega okusa in zdravja. Gnoj in kupi smeti se namreč kopičijo prav pred sobami, in ne samo da kvarijo zrak, j ampak okužujejo tudi vodo v vodnjakih. Dimnikov ne gradijo, zato se gospodinje | med kuhanjem dušijo v dimu. V zadnjem času so zaradi številnih j grenkih izkušenj že začeli z bolj smotrno zidavo. Tu in tam zbudi našo pozornost kakšna lepa hiša z opečnato streho in dimnikom, ki ima tudi precej praktično razporeditev. Hiša je s pročeljem obrnje­na proti ulici, po sredini vodijo široka vrata (po l -2 stopnicah) na hodnik, od­koder se na desno in levo odpirajo vrata v sobe in v kuhinjo. Na ulico se običaj­no odpirata dve okni ali štiri. Revnejši svojih hiš ne gradijo ne iz i lesa ne iz opeke, ampak iz blata (blato \ pomešajo z rezano slamo in plevami, vse \ to dobro pohodijo, pomendrajo). Nekoč | so izdelovali hiše tudi iz pletenega šibja, j ki so ga z zunanje in notranje strani j ometali z blatom, zdaj se na ta način j postavljajo samo še skednji in hlevi. Ok­| na opečnatih hiš so dovolj velika in si­| metrična, medtem ko so okna drugih hiš l majhna in postavljena brez vsake simet­rije. Ponekod pa: kolikor je oken, toliko je različnih velikosti, eno je postavljeno nižje, drugo višje. Na mnogih hišah so na oknih preprosto deske namesto oknic (žaluzij) . 166

Next

/
Thumbnails
Contents