Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 2. kötet, 1850-1921 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 1850-1921

minden ragályt most abból iparkodnak megfejteni. Ha tehát léteznek bacilusok, mily tömegben kell azoknak egy ily szabad légen rohadó, szerves anyagokból kifejlődni. Felkérjük tehát a tisztelt képviselőket, szíveskedjenek szavainkról személyesen meggyőződni, s ne várják be, míg a meleg napok beálltával valami veszedelem üt ki városunkban, hanem helyeztessék onnét alkalmasabb s távolibb helyre e vágóhídnak csúfolt bódét, s az undok vermet földdel betemetve dezinficiálják,

27 míg teljesen meg nem mételyezte a levegőt. Forrás: AH 1889. jún. 2. Irodalom: Fuss - Pataky, 1898. 88 p.; Szilvás Rudolf: A polgári kor egészségügyi szervezetének kialakulása. In: Zala megye ezer éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás millenniumának tiszteletére. Főszerk. Vándor László; szerk. Kostyál László. Zalaegerszeg, 2000. 256-260. p. obstajajo, si lahko predstavljajte, v kakšnem velikanskem številu se pasejo na organskih odpadkih, ki gnijejo pod milim nebom? Zato prosimo cenjene poslance, naj se sami blagovolijo prepričati o naših besedah, in naj ne čakajo na prihod vročih dni, ko se bo pojavila nevarnost bolezni v našem mestu, ampak naj kolibo, ki jo imenujejo klavnico, premestijo na ustreznejše in bolj odmaknjeno mesto, in naj nagnusno jamo zasujejo z zemljo in jo dezinficirajo,

21 dokler še ni popolnoma okužila zraka v mestu. Vir: AH 1889. jún. 2. Literatura: Fuss - Pataky, 1898. 88 p.; Szilvás Rudolf: A polgári kor egészségügyi szervezetének kialakulása. In: Zala megye e^er éve. Tanulmánykötet a magyar államalapítás millenniumának tiszteletére. Fós^er/c. Vándor László; szerk. Kostyál László. Zalaegerszeg, 2000. 256260. p. 37. 1890. április 13. 13. april 1890 ALSOLENDVA VASÚTI ÖSSZEKÖTTETÉST KAP Beszámoló a város határában folyó építkezésről DOLNJA LENDAVA DOBI ŽELEZNIŠKO POVEZAVO Poročilo o gradnji v bližini mesta A 19. század második felétől kiépülő magyarországi vasúthálózat forradalmi változást hozott az ország gazdasági életébe. A vasút révén több, az áruforgalomtól addig elzárt vidék is bekapcsolódhatott a kereskedelembe. A kiegyezés előtti vasútvonalak többségének irányát a birodalmi érdeŽelezniško omrežje, ki so ga na Ogrskem začeli graditi od druge polovice 19. stoletja, je v gospodarsko življenje države vneslo revolucionarne spremembe. S pomočjo železnice se je v trgovanje vključilo tudi veliko tistih pokrajin, ki so bile dotlej izločene iz blagovnega prometa. V obdobju pred avstFertó'tlenítsék. Razkužijo. 130