Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
19. 1479. augusztus 6. MÁTYÁS KIRÁLY KIVÁLTSÁGOKAT AD MURASZOMBAT MEZŐVÁROSNAK Részletek a király okleveléből A középkorban a város olyan településtípust jelentett, amelynek megvolt a maga jogszokása. A városok azonos jogi helyzettel rendelkező lakóit polgároknak (latinul: civis) nevezték. A városiak ügyeik intézésére bírót és tanácsot választottak. A városok az uralkodóktól különböző kiváltságokat kaptak. A jogi kiváltságok közé tartozott a bíró és a plébános választása, vagy a pallosjog. Gazdasági kiváltság volt, hogy közösen, egy összegben fizettek adót, vámkedvezményeik voltak és rendelkeztek vásártartási joggal. A 15. század elejére a városok közti különbségek alapján elkülönítették a szabad királyi városokat (civitas) és a mezővárosokat (oppidum). A szabad királyi városok közvetlenül az uralkodó alá tartoztak, bíráik illetékessége minden helyi ügyre kiterjedt. Peres ügyeikben a királyhoz, illetve a tárnokmesterhez lehetett fellebbezni. Ezeket a településeket már messziről meg lehetett ismerni, falak vették körül őket. Ezzel szemben a mezővárosok a földesurak birtokain feküdtek, lakóik jobbágyi állapotúak voltak. Bírájuk súlyosabb jogi ügyekben csak a földesúrral együtt dönthetett, fellebbezniük pedig csupán a földesúr úriszékéhez lehetett. Az örökösök nélkül elhalt lakók javait is a földesúr örökölte. Az oppodiumok lakói megélhetését a mezőgazdasági termelés biztosította. A magyar városok fejlődését nagyrészt Zsigmondnak köszönhetjük. Mátyás, jóllehet több mezővárosnak adott kiváltságokat, nem támaszkodott rájuk. ! 6. avgust 1479 KRALJ MATIJA KORVIN PODELI PRIVILEGIJE TRGU MURSKA SOBOTA ! Odlomki iz kraljeve listine | V srednjem veku je mesto pomenilo takšen j tip naselja, ki je imelo svoje običajno pravo. j Prebivalce mest, ki so imeli isti pravni poloI faj, so imenovali meščani (latinsko: civis). I Meščani so za urejanje svojih zadev izvolili sodnika in svet. Mesta so od vladarjev dobivala razne privilegije. Med pravne privilegije je spadala izvolitev sodnika in župnika ali pravica meča oziroma pravica razsojanja nad življenjem in smrtjo. Gospodarski privilegij je pomenil, da so skupaj, v enem znesku, plačevali davek, imeli so carinske ugodnosti in pravico do organiziranja sejmov. Do začetka 15. stoletja so na podlagi razlik med mesti ločili svobodna kraljevska mesta (civitas) od drugih mest in trgov (oppidum) . Svobodna kraljevska mesta so spadala nepos\ redno pod vladarja, pristojnost njihovih sod| nikov se je nanašala na vse krajevne zadeve. V pravdnih zadevah so se lahko pritožili kralju oziroma zakladniku. Ta naselja so se razlikovala že od daleč, saj so bila obdana z obzidjem. V nasprotju z njimi so oppidumi ležali na posestvih zemljiških gospodov, prebivalci so imeli status podložnikov. Njihov sodnik je glede težjih pravdnih zadev lahko odločal le skupaj z zemljiškim gospodom, pritožiti pa se je bilo mogoče samo na patri1 monialno sodstvo. Dobrine prebivalcev, ki \ so umrli brez dedičev, je podedoval zemljiški gospod. Eksistenco prebivalcev oppodiumov j je zagotavljalo poljedelstvo. Za razvoj ogrskih mest gre večinoma zahvala kralju Sigis| mundu. Matija Korvin se nanje ni naslanj jal, čeprav je večjemu številu trgov podelil j privilegije. 77
