Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

2, 1121. A LENDVA FOLYÓ ELSŐ EMLÍTÉSE Részlet az almádi kolostor alapító leveléből A magyarok ó'sei a Balatontól a Dráváig fekvő területet fokozatosan szállták meg a 9. század végén. A honfoglalókat és az itt talált népességet Szent István, az első magyar király szervezte megyévé először Kolon, majd Zala névvel a megyének nevet adó Zalavár központtal. Géza nagyfejedelem és Sarolta fia, Vajk a 970. év körül születhetett. Még gyermekkorában keresztelte meg Adalbert cseh püspök, ekkor kapta az István nevet. Apja legnagyobb diplomáciai sikereként 996-ban feleségül vehette Civakodó Henrik bajor herceg lányát, Gizellát. Géza halála után elfoglalta a fejedelmi széket, miután legyőzte rokonát, Koppányt, aki az ősi pogány magyar szokásjog alapján formált igényt a hatalomra. 1000-ben koronát kért és kapott II. Szilveszter pápától; ezzel III. Ottó német-római császár is egyetértett. A koronázás aktusával beteljesedett a keresztény európai népekhez való csatlakozás, István uralmának nemzetközi elismertetése. A koronázást követően évekig tartó háborúkat vívott az ország területén ellenálló törzsi vezetőkkel. Csak Gyula és Ajtony legyőzése után, 1028 körül válhatott az újonnan megszületett, területileg is végleg megszilárdult keresztény Magyar Királyság tényleges urává és láthatott hozzá állama megszervezéséhez. A közigazgatás kiépítésével egy időben folyt az egyházi szervezeté is. István 10 püspökséget alakított ki, bencés apátságokat alapított - köztük a zalavárit is -, és szerte az országban templomokat építtetett. 1121 ! PRVA OMEMBA REKE LEDAVA Odlomek iz ustanovne listine samostana v Almádu \ Predniki Madžarov so ob koncu 9. stoletja j postopno zavzemali ozemlje med Balatonom \ (Blatnim jezerom) in Dravo. Sveti Štefan, prvi j madžarski kralj, je naseljence in ljudstva, ki j so že bivali na tem območju, organiziral v j županijo, najprej pod imenom Kolon, nato \ pa Zala, s središčem v Zalaváru (Blatoj grad), po katerem je županija dobila ime. Vajk, sin velikega kneza Géze in žene j Sarolté^, se je rodil najverjetneje okrog leta j 970. Se kot otroka ga je krstil češki škof \ Adalbert, tedaj je dobil ime Štefan. Največji diplomatski uspeh njegovega očeta je bil do\ godek, ko ga je leta 996. oženil z Gizelo, j hčerko bavarskega kneza Henrika Prepirlji| vega. Po smrti Géze je zasedel knežji presj tol, potem ko je premagal svojega sorodnika \ Koppánya, ki je po davnem poganskem ma\ džarskem običajnem pravu hotel oblast zase. I Leta 1

000 je Štefan zahteval in od papeža Silvestra II. dobil krono; s tem je soglašal I tudi nemško-rimski cesar Otto III. Z aktom i kronanja je bila uresničena priključitev h i krščanskim evropskim narodom in medna] rodno priznanje Štefanove vladavine. Po I kronanju se je v dolgoletni vojni bojeval z upornimi plemenskimi poglavarji na ozemlju j države. Šele zatem, ko je premagal Gyulo in j Ajtonya, je okrog leta 1028 postal resnični \ gospodar novorojene in tudi teritorialno do\ končno okrepljene krščanske Madžarske I kraljevine in se lotil organizacije države. Hkrati z organizacijo javne uprave je j potekala tudi cerkvena. Kralj Štefan je usta\ novil deset škofij in benediktinske samostane j - med njimi tudi v Zalaváru - ter gradil j cerkve po vsej državi. 35