Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

vannak, termesztetik itt búza, rozs, kukorica, zab, hajdina, len, kender. Magának van két nagy darab tölgyes és fenyves erdeje, nagyobb kiterjedésű, jó bort termo' szőlőhegye, korcsmája, mészárszékje, régi templom és plébánia benne, az uraságnak is vendégfogadója vagyon itt. Többen tartanak lovakat, mint ökröket; a lakosok magyarul beszélnek, kiknek száma 716 római katolikus, és 3 zsidóra mégyen [...]." Az öntudatos dobronaki lakosoknak 1838-ben a nemes vármegyével gyűlt meg a bajuk, ugyanis meg akarták akadályozni, hogy a megyei tisztviselők tilalomfákkal jelöljék meg azt az erdőrészt, amelyre vadászati tilalmat kért a lendvai uradalom. Az alispán elfogatta, vasra verette, és a vármegye büntető törvényszéke elé állíttatta a lázító dobronaki jegyzőt, az egyik helyi nemest, és a mezőváros kilenc további polgárát. Zala vármegye 1838. szeptember 3-ai büntető törvényszéke az alábbi ítéletet hozta a tettlegesen ellenálló dobronakiak ügyében. E jelen büntetőpörben álló Szíjártó János, Varga Ferenc, Hantsik István, Göncz Péter, Horváth László, Bogdán Ferenc, Herman József, Bukovecz József, Both Antal, Hantsik János és nemes Szakály János, egyéberánt dobronaki közlakosok a tilalomfáknak a dobronaki határban leendő felállítására rendelt megyei küldöttségnek történt vakmerő ellenszegülésről lévén vádolva. Miután mind a kiküldöttségnek [...] jelentésébül, mind pedig a rabszemélyeknek [...] szabad vallásaikbul kivilágosodnék, hogy azon alkalommal, midőn a kiküldöttség a dobronaki helység határában a tilalomfákat felállítani akarta, [...] akkoron Szíjártó János jegyző vakmerő' hangon azt, hogy ő a tilalomfának felállítását megengedni nem fogja, kijelenteni, és ekképpen a i ima dobro zemljo in travnike, pridelujejo pšenico, rž, koruzo, oves, ajdo, lan in konopljo. Ima dve veliki šumi, ena je hrastova, druga pa smrekova, velik vinograd, kjer pridelujejo dobro vino, gostilno, mesarijo, staro cerkev z župniščem, pa tudi gospoda ima tu svojo podeželsko hišo. Večje tistih gospodarjev, ki imajo konje kakor tistih z voli; prebivalci govorijo madžarsko, njihovo število je 716, so rimskokatoliške vere, 3 pa Zidje [...]•« Zavednim dobrovniškim prebivalcem so se leta 1838 nakopičile težave s plemiško Županijo, hoteli so namreč preprečiti, da bi Županijski uradniki s ti. prepovednimi tabla\ mi oziroma napisi označili dele gozda, za katere je lendavsko gospostvo zahtevalo pre| poved lova. Podžupan je hujskaškega dobrovniškega notarja, enega od krajevnih plemičev in devet drugih prebivalcev trga ukazal prijeti, jim nadeti okove in jih postaviti pred sodišče. Kazensko sodišče Žalske županije je 3. septembra 1838. v zadevi upornih j Dobrovničanov, sprejelo naslednjo sodbo. i Dobrovniški prebivalci v tej kazenski \ pravdi, János Szíjártó, Ferenc Varga, István Hantsik, Péter Göncz, László Horváth, Ferenc Bogdán, József Herman, József Bukovecz, Antal Both, János Hantsik in plemeniti János Szakály, so obtoženi predrznega upiranja župaI nijskemu odposlanstvu, ki je bilo odrejej no za postavitev prepovednega napisa v območju Dobrovnika. Kot je razvidno, tako iz poročila [.. J odposlanstva kakor tudi iz prostovoljnega pričanja jetniških oseb [...], je ob priložnosti, ko je odposlanstvo hotelo j v dobrovniškem območju postaviti prepovedne table, [.. j si je notar János Szíjártó s predrznim glasom drznil izjaj viti, da ne bo dopustil postavitve prepo\ vedne table, in je s tem ljudi še bolj razI kačil, kakor da bi jih pošteno in po svoji, 321