Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
117. 1837. július 3. A MAGYAR NYELV HELYZETE A TÓTSÁGI JÁRÁSBAN „A honi nyelv terjesztésére ügyelő" megyei állandó választmány jelentése Vas vármegye közgyűlése előtt (részlet) Az anyanyelv kérdése a több nemzetiségű - magyar, német, szlovén és horvát Vas megyében szorosan kötődött az alapfokú oktatási intézmények problémájához, az írni-olvasni tudás megnövekedett társadalmi fontosságához. A magyar nyelvnek a nemzetiségi vidékeken való háttérbe szorulása aggasztotta Vas vármegye vezetőit. Először 1820-ban fogalmazódott meg a magyar nyelv helyzetének megerősítését célzó intézkedés. Az akkor hozott megyegyűlési határozat főként a német nyelvű vidékeken működő, magyarul nem beszélő tanítók esetében ajánlotta a hatósági beavatkozást, az elmozdítást. Az akkor megfogalmazott teendők a szándék szintjén maradtak egészen 1826-ig, amikor a magyar nyelv helyzetéről terjedelmes beszámoló, egyben újabb szándéknyilatkozat jelent meg a megyei elöljáróinak, illetve Bitnitz Lajos és Plánder Ferenc szombathelyi professzorok neveivel fémjelezve. E beszámolóban kevés szó esett a szlovén nyelvű vidékről, melyet hol tótként, hol vandalusként említettek. A nyelvhasználatra vonatkozó javaslat megvalósítása vontatottan haladt, és csak 10 évvel később, 1837. július 3án került Vas vármegye közgyűlése elé „A honi nyelv terjesztésére ügyelő" állandó választmány alábbi - egyébként indokolatlanul derűlátó - jelentése. 3. julij 1837 POLOŽAJ MADŽARSKEGA JEZIKA V SLOVENSKEM OKRAJU Poročilo županijske stalne konference x.a »Skrb za širitev domačega jezika« skupščini Železne županije (odlomek) Vprašanje matemega jezika v večnacionalni (madžarski, nemški, slovenski in hrvaški) j Železni ŽMpaniji je bilo tesno povezano s i problemom izobraževalnih ustanov na os\ novni ravni in s povečanim družbenim po| menom pismenosti. Predstavnike Železne županije je j skrbela zapostavljenost madžarskega jezika i na območjih, kjer so živele narodnosti. Za| misel o ukrepu, katerega cilj bi bila okrepij tev položaja madžarskega jezika, se je prvič I porodila leta 1820. Takrat sprejeti sklep | skupščine Železne županije je priporočil po\ seg oziroma ukrepe oblasti predvsem v primerih učiteljev, ki so poučevali na območjih Z nemškim govornim jezikom, in ki niso znali madžarsko. Takratni ukrepi so ostali na j ravni namena vse do leta 1826, ko je bilo o položaju madžarskega jezika izdano obširno | poročilo, hkrati pa ponovna izjava o nameri j 5 strani županijskih odbornikov oziroma j profesorja Lajosa Bitnitza in Ferenca Plánderja iz Szombathelya. V tem poročilu ni bilo veliko zapisanega o območju s slovenskim govornim jezikom, ki so ga imenovali zdaj »Tót« zdaj »Vandalus«. Uresničitev predloga v zvezi Z uporabo jezika je potekala zelo počasi in šele deset let kasneje, 3. julija 1837., je bilo skupščini Železne županije predloženo - sicer neutemeljeno optimistično - poročilo stalne konference z nazivom »Skrb za širitev domačega \ jezika«. 318
