Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

114. 1833. A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁRÓL ÉS A SZLOVÉN­MAGYAR KAPCSOLATOK MÚLTJÁRÓL Részletek Lülik István kéziratos tankönyvéből Lülik István kétnyelvű tankönyvét ugyan „a magyar nyelv kiterjesztése végett" írta, még­sem nyomtatták ki, ő viszont sikeresen al­kalmazta saját munkája során az oktatásban. Noha jószándéka vitathatatlan, történelmi ismeretei - amint az alábbi idézetből is lát­hatjuk - meglehetősen pontatlanok voltak, és munkájában a magyar nyelv tanulásának csupán egyetlen gyakoriari hasznát emelte ki a zömében paraszti népességű szlovének szá­mára: könnyebben kapott idénymunkát a magyarok közt az, aki beszélte a nyelvüket. Most már sokan gyermekeiket örömest adnák az oskolába, csak azokat a ne­mes vármegye ne kénszerítené magyar nyelv tanulására [...]. A magyar cifra szűröket nékünk megtiltották visel­ni; 475 minek parancsolják pedig nékünk a magyar nyelvnek tanulását? [...] A magyar nyelvből annyit tanultunk is, hogy az aratásra, kaszálásra vagy csép­lésre a magyarok közé már vígabban le­mehetünk. Az első vandálusok miként talál­hatták itten Vas vármegyében laká­sokat? [...] Vas vármegye közgyűlése több ízben - így például 1824. október 11-én is - nemzeti­ségtől függetlenül, az egész köznép (ne­mesek és nem nemesek) számára egyfor­mán betiltotta a cifraszűr viselését, mert a drága ruhadarab a bűn forrása volt. 1833 O POUČEVANJU MADŽARSKEGA JEZIKA IN O ZGODOVINI SLOVENSKO-MADŽARSKIH STIKOV Odlomki iz rokopisnega učbenika htvána Lülika j Čeprav je István Lülik svoj dvojezični učbe­\ nik napisal »zaradi širjenja madžarskega je­zika«, ga niso nikoli natisnili, on sam pa ga j je pri svojem šolskem delu uspešno uporab­j Ijal. Dober namen Lülika je bil nesporen, vendar so bila njegova zgodovinska znanja - kar lahko vidimo tudi iz naslednjega na­J vedka - precej netočna, in v svojem delu je \ poudaril, da ima znanje madžarskega jezika j za večinoma slovensko kmečko prebivalstvo j eno samo korist, in sicer: pri Madžarih lažje j dobi sezonsko delo tisti, ki govori njihov jezik. i Zdaj bi že vsak z veseljem dal svojo deco j v šolo, samo da ga plemiška županija ne j bi prisiljevala, da se more učiti ogrski je­j zik [...]. Ogrske pisane jopiče so nam | prepovedali nositi, 475 zakaj pa nam za­j povedujejo, naj se učimo ogrski? [...] Toliko ogrščine smo se tudi že naučili, | da bomo na žetev, košnjo ali mlačev k Ogrom hodili veselejšega srca. Kako so prvi Vandaluši našli biva­lišče tu v Železni županiji? [...] Skupščina Železne županije je večkrat - tako npr. tudi 11. oktobra 1824 - neodvisno od na­rodnosti vsemu prebivalstvu (plemenitim in neplemenitim) prepovedala, nošenje pisanih jo­pičev, ker je bilo drago oblačilo vir greha. 311

Next

/
Thumbnails
Contents