Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

sonlította a magyar és német kultúrával. Munkája reális képet nyújtott a 19. század elejének életmódjáról, amely nemcsak a történeti Vas megye szlovén lakosságát jellemezte. Lülik kéziratos tankönyvében 27 kézműves mesterséget is bemutatott, az alábbiakban ezek közül idézünk kettőt. nemško. Njegovo delo je prikazovalo realno podobo življenja z začetka 19. stoletja, ki ni bilo značilno samo za slovensko prebivalstvo Železne županije. Lülik je v svojem rokopisnem učbeniku predstavil tudi 27 rokodelskih poklicev, izmed katerih se bomo v nadaljevanju seznanili z dvema. *W^ A szappanyos sóból, hamuból és mézből nagy rézfazokakban és kádakban olyan lúgot tud csinálni, mellyel a marhazsiradék és faggyú öszvekevertetik, és úgy az öszveelegyített tésztábul különbféle szappanyt tud készíteni. Gyertyamártás és -öntés is a szappanyosnak munkája. Az öntött gyertyához több birkafaggyú, a mártott gyertyához pedig több marhafaggyút szokott venni, mivel a birkafaggyú magában keményes és hasadozott, magányosan a marhafaggyú pedig lágy és lefolyó gyertyákat adna. [...] A [...] fusüt

474 csináló [...] többnyire szarvakból, olykor pedig csontból, vasból, vagy sárgarézből is különbféle füsüket és puskapor szarvakat tud készíteni. [...] O a szarvakat elsőbben meleg vízben megpuhítja, azután tűz felett azokat megegyenesíti, a késével kisebb s nagyobb darabokra elmetéli, a fogakat kifűrészeli, megpallérozva szép drágán eladogatja. Forrás: VaML Lülik, [1833.] Irodalom: Kozar-Mukič, 1982. 75-96. p. ÍZ žajfne soli, pepela in medu zna v velikih bakrenih piskrih in kadeh napraviti takšen lug, v katerega se vmeša goveja mast in loj, pa iz takšnega zmešanega testa se pripravijo razne žajfe. Tudi izdelovanje in vlivanje sveč je delo žajfar\ jev. Za vlivane sveče se običajno vzame j več ovčjega loja, za namakane sveče pa več govejega loja, ker je ovčji loj sam po sebi bolj trdi in poka, sveče iz samega govejega loja pa so bolj mehke, f

... J Izdelovalec česala

474 [...] je razna česala izdeloval večinoma iz rogovja, včasih pa iz kosti, železa ali rumenega bakra, izdelovati pa je znal tudi rogove za smodnik. [...] On je rogove najprej zmehčal v topli vodi, zatem pa jih nad ognjem zravnal in jih z nožem razrezal na večje in manjše kose, zobe pri česalu je izžagal, potem pa jih lepo zbrušene drago prodal. | Vir: VaML Lülik, fi 833. J 1 Literatura: Kozar-Mukič, 1982. 75-96. p. 474 Értsd: fésűt. Glavnik. 310