Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

kiváltképp csira tulkokat

471

, teheneket és üszőket szoktak állíttatni. Egyéberánt pedig ezen vásárokon a perlaki, csáktornyai, stridói, kanizsai, lendvai, egerszegi, körmendi és regedéi kalmárok és mesteremberek, a körül lévó' zsidók, carintiánus

472 hatos kereskedők, és sok számos, lovakkal kereskedő' új polgárok

473 jelennek meg. Az uraság részére vám is szedetik itt [...]. Forrás: Kiadva: Bencze, 1986. 124-125. p. Irodalom: Bencze, 1986. 3-5. p. da in Radgone, okoliški Zidje in carintianuški

472 potujoči trgovci in mnogoštevilni novi državljani,

47

* ki so trgovali s konji. Za gosposko se je tukaj pobirala tudi carina [...]. Vir: Objavljeno: Bencze, 1986. 124-125. p. Literatura: Bencze, 1986. 3-5. p. 113. 1833. 1833 KÉZMŰVES MESTERSÉGEK LEÍRÁSA Lülik István kéziratos tankönyve Lülik István az első világi írónak tekinthető a mai Muravidékhez tartozó terület vonatkozásában. Születési helyét és idejét nem ismerjük. 1815 óta volt evangélikus tanító; először Rajkán, majd Pucincon dolgozott. (Ott is halt meg 1847-ben.) Az evangélikus iskolák számára 1820-ban németből válogatott és fordított ábécéskönyvet, amelyet 1867-ig használtak. Verseléssel is próbálkozott. Kéziratos kétnyelvű - helyi szlovén nyelvjárásban és magyarul írt - tankönyvét párbeszédes formában szerkesztette. A 276 oldalas könyv végén (hat oldalon) 894 egységet tartalmazó szlovén-magyar szótár található. Lülik a Mura mentén lakó kortársai életmódját - jellemüket, lakáskultúrájukat, viseletüket, étkezésüket, gondolkodásmódjukat és mindennapi életüket - a felvilágosodás íróinak stílusában mutatta be, érdeklődésének központjában az ember állt. A Mura menti szlovének kultúráját összehaOPIS ROKODELSKIH POKLICEV Rokopisni učbenik Istvána Lülika István Lülik je bil prvi posvetni prekmurski pisatelj. Ne poznamo ne kraja ne datuma njegovega rojstva. Od leta 1815 je bil evangeličanski učitelj; najprej je služboval v Rajki, nato pa v Puconcih. (Tam je 1847. leta tudi umrl.) Leta 1820 je za evangeličanske šole izbral in iz nemščine prevedel abecednik, ki so ga uporabljali vse do leta 1867. Preizkusil se je tudi s pesništvom. Svoj rokopisni dvojezični učbenik - napisan v krajevnem slovenskem narečju in v madžarščini je zasnoval v obliki dialoga. Na koncu knjige, ki je obsegala 276 strani, je bil slovensko-madžarski slovar (na šestih straneh)

. Lülik je življenje (značaj, bivanjsko kulturo, nošo, prehrano, razmišljanje in vsakdanje življenje) svojih sodobnikov v Slovenski krajini predstavil v slogu pisateljev razsvetljenstva. V središču njegovega zanimanja je bil človek. Kulturo Slovencev v Slovenski krajini je primerjal z madžarsko in 309