Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

pár göböly is hízlaltatnak. A városon kívül két birkamajor, melyekben egy­nyíretű fáin 467 szőrű birkák tenyésztet­nek. A Csemec pataka végig foly ben­ne, melyen láb nélkül való, egy kis mesterséges híd áll. Tószt, ki Csáky fa­míliától árendában bírta, birtoka idejé­ben a gyapjúfonás igen gyakoroltatott. Sörház is van készülettel, de egyné­hány esztendőtül nem főzetik benne. Az uraságnak szép tágas kertje, mely a sétálásra beültetett fákkal és álékkal, 468 úgy szinte egy nagy üvegházzal ékesít­tetik, melyben sok szép ritkaságú virá­gok és citromfák találtatnak. Az uraság termésébül, kilencedből és tizedből be­jövő mindenféle gabonának számos ka­zaljaival rakva a csűrök. A szembéli ga­bonának tartására egy ritka erősségű granarium 469 is vagyon 3 emeletre, bolthajtásra és oszlopokra építve, alatta pince, körülvéve sánccal. Erdeje kevés, az is fűz és égerfából, tüskéből, bokor­bul áll. Lakosi bömhéncek, 470 kiknek száma 666 római katolikusra, 9 görög­re, 5 akatholikusra és 36 zsidóra me­gyén. Tenyésztenek lovakat, melyeket nyáron lóherrel tartanak. Vásárja va­gyon öt, és tartatnak e következendő napokon, úgymint januárius 20-án, februárius 24-én, április 25-én, július 15-én és november 5-én. Mindezen vásárokra több stájer és magyar fajta lovakat, hasonlóképp szarvasmarhákat, Finom. Fasorokkal. Magtár. A vendek (szlovének) korabeli tájnyelvi elnevezése. Növendék igavonó szarvasmarhákat. Karintiai. Cigányok. j ovčji staji, v katerih redijo ovce s fain 467 i volno, z enkratnim striženjem. Po njej teče potok Črnec, na katerem je umetni I mostiček brez nog. V času Toszta, ki je vzel posestvo v zakup od familije Csáky, so se ukvarjali s predenjem volne. Je tu­\ di pivovarna z opremo, a že nekaj let se v njej ne vari pivo. Gospodje imajo lep, velik vrt, ki je zasajen za sprehode pri­mernimi drevesi in aleami, 468 prav tako i ga krasi velik rastlinjak, kjer se najdejo j številne, lepe in redke cvetice in limo­novci. V gumno so v kopicah naložene številne vrste različnega žita, ki so se i natekla iz pridelka gosposke, iz devetine in desetine. Za shranjevanje zrnatega ži­ta stoji tudi en redko močan granari­um 469 na tri nadstropja, grajen z oboki in na stebre, pod njim klet in obdan z jarkom. Gozdov je malo, pa še to so vrbovi in jelševi, s trnjem in grmičevjem. Prebivalci so Bömhénci, 470 od katerih je 666 rimskokatoliške in 9 grškokatoliške vere, 5 je pravoslavnih in 36 Zidov. Vzrejajo konje, ki jih poleti krmijo z de­teljo. Kraj ima 5 sejmov, in sicer: 20. januarja, 24. februarja, 25. aprila, 15. j julija in 5. novembra. Na vse te sejme | so običajno prignali več štajerskih in | ogrskih konj, podobno tudi govedo, j predvsem icike, 471 krave in teličke. Sicer pa so na te sejme prihajali kramarji in obrtniki iz Preloga, Cakovca, Strigove, Kanizse, Lendave, Egerszega, Körmen­• Drevoredi. \* 69 Kašča. i 47 Vendi (Slovenci), kakor so jih v tistih časih imenovali v narečju. \ Telica ali mlada krava. i 472 Koroško. i 473 Romi. 308

Next

/
Thumbnails
Contents