Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

112. 1831. BELATINC MEZŐVÁROS ÁLTALÁNOS LEÍRÁSA Részlet Zala vármegye útkönyvéből Magyarországon először a 18. század utolsó, és a 19. század első évtizedeiben készültek olyan átfogó, elsősorban földrajzi és statisztikai, részben pedig gazdasági jellegű leírások, amelyek az egyes települések jellemzőit is bemutatták. Ezek a részben nyomtatásban is megjelent munkák - így például Vályi András vagy Magda Pál könyvei azonban inkább csak a műveltebb olvasórétegek és az utazók igényeit elégítették ki, a közigazgatásnak és a katonai vezetésnek jóval részletesebb természet- és gazdaságföldrajzi adatokra volt szüksége. A magyar királyi helytartótanács 1823-ban rendelte el, hogy a vármegyék készítsék el a területükön található folyó és állóvizek, valamint útvonalak részletes statisztikai leírását. Zala vármegye 1831-ben elkészített „útkönyve" elsősorban a helytartótanács által előírt alábbi kérdésekre adott választ: A kereskedelmi út neve, az út mentén fekvő valamennyi település, kereskedő- és vámállomás bemutatása, az országos és heti vásárok, valamint az ott árusított cikkek leírása, a települések kereskedelmi jellegzetességei és kapcsolatai más településekkel. Az alábbiakban ebből az útkönyvből közöljük a Bécsből Trieszt felé vezető országos fő posta- és kereskedő út mentén fekvő uradalmi központ, Belatinc mezőváros leírását. Belatinc. Mezőváros, most Gyika Constantini Emánuel uraság özvegye, Dadányi Anasztázia asszonyság bírja, 1831 SPLOŠNI OPIS TRGA BELTINCI Odlomek iz popotne knjige Žalske županije \ Na Ogrskem so takšni pregledni, predvsem geografski in statistični, delno pa tudi eko\ nomski opisi, ki so predstavili tudi karakteristike posameznih naselij, bili sestavljeni v zadnjih desetletjih 18. in v prvih desetletjih 19. stoletja. Ta dela, ki so delno izhajala tuI di v tiskani obliki - kakor na primer knjige j Andrása Vályija ali Pala Magde - so za| dostila le potrebam bolj omikanega sloja \ bralcev in popotnikov, medtem ko sta javna j uprava in vojska potrebovala veliko bolj i podrobne naravoslovne in ekonomsko-geografske podatke. Ogrska kraljevska uprava je leta 1823 odredila, naj županije pripravijo opise tekočih in stoječih voda na svojem ozemlju, kakor tudi podrobni statistični opis prometnih poti. »Popotna knjiga« Žalske županije, kije bila sestavljena leta 1831, je v prvi vrsti ponujala odgovore na vprašanja, j ki jih je predpisala uprava: ime trgovske po\ ti, vsa naselja, ki ležijo ob cesti, predstavitev j trgovske in carinske postaje, državni in teI denski sejmi in opis blaga, ki se tam prodaja, i trgovske značilnosti naselij in njihove pove\ zave z drugimi naselji. V nadaljevanju iz te popotne knjige objavljamo opis trga Beltinci, centra gosposke, ki je ležalo ob glavni, j državni poštni in trgovski poti med Dunajem \ in Trstom. j Beltinci Trg, zdaj ga ima v lasti gospa i Anasztázia Dadányi, vdova gospoda j Emanuela Gyika Constantina, ki ga je 306