Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

vehetvén, rajta nem hajókázhatnak s nem kereskedhetnek, inkább ezen sebesen folyó víz, midőn megárad és kiönt, nemkülönben a Dobel és Csernec patakok is kiöntvén, ezen egyéberánt jó határban temérdek károkat okoznak, megöntvén többnyire, minden rétjeiket kövecses iszappal meghordják, és szántóföldeiket is majd haszonvehetetlenné teszik némely helyeken. na njej se ni mogoče voziti z ladjico in tudi ne trgovati, pač pa ta hitro tekoča voda, ko naraste, prestopi bregove, podobno poplavita tudi potoka Dobel in Črnec, ki v sicer rodovitni pokrajini povzročajo ogromno škodo, ko preplavijo vse travnike in nanosijo prodnati mulj, pa tudi njive na nekaterih mestih postanejo skoraj neuporabne. ^m^ Forrás: VaML Vas vármegye adószedőjének iratai. Országos összeírások, 1828. Nr. 325. Murai Szombat. Irodalom: Bácskai Vera - Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp., 1984. 402 p. Vir: VaML Vas vármegye adószedőjének iratai. Országos összeírások, 1828. Nr. 325. Murai Szombat. Literatura: Bácskai Vera - Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp., 1984. 402 p. 111. 1831. január 17. eló'tt Pred 17. januarjem 1831 EHEZO SZEGÉNYEK ALSÓLENDVA MEZŐVÁROSBAN Részlet a segélyezés céljából történt összeírásból Magyarország mezőgazdaságát 1830-ban sorozatos természeti csapások sújtották: a rendkívül kemény tél után tavasszal árvizek pusztítottak, nyáron pedig az aszály tette tönkre a termést. Szűk termést takarítottak be Zala megye egészében, és így volt ez a Lendva-vidéken is. A belatinci uradalomban például fele annyi búza, és negyedannyi rozs termett 1830-ben, mint az előző években. Éhség fenyegetett, ezért Zala megye közgyűlése már 1830 augusztusában különféle megeló'zó' intézkedéseket hozott a rendkívül mostoha gabonatermés nyomán fenyegető drágaság és éhínség elhárítása, elsősorban az adózó nép megsegítése érdekében. Az alispán felhívással fordult a zalai földbirtokosokhoz, hogy kölcsöngaboSTRADAJOCI REVEŽI V TRGU DOLNJA LENDAVA Odlomek iz popisa za dodelitev pomoči Kmetijstvo Ogrske so v letu 1830 prizadele številne naravne nesreče: po izjemno ostri zimi so spomladi pustošile poplave, poleti pa je pridelek uničila suša. V celotni Žalski županiji je bil pridelek boren, enako je bilo tudi v okolici Lendave. V beltinskem veleposestvu so leta 1830 pridelali le polovico količine pšenice in četrtino rži kakor v preteklih letih. Grozila je lakota, zato je skupščina Žalske zupanije, z namenom pomoči davkoplačevalcem, že avgusta sprejela različne preventivne ukrepe, da bi preprečila draginjo in lakoto, ki je grozila zaradi izjemno mačehovskih razmer v kmetijstvu. Podžupan je pozval veleposestnike v Žalski županiji, naj svojim podložnikom pomagajo pri premagovanju lakote s posojanjem žita ali z 303