Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

Forrás: VaML Vvm. nközgy. ir. Kk. ir. 1782. Vir: VaML Vvm. nközgy. ir. Kk. ír. 1782. szeptember 9. szeptember 9. Irodalom: Sebjanič, 1979. 37-44. p. Literatura: Sebjanič, J

979. 37-44. p. 1788. augusztus 28. A CSERENCSÓCI PLÉBÁNIA ÚJJÁSZERVEZÉSE A leendő plébániához tartozó falvak beadványa Zala vármegyéhez 1777. február 17-én kelt Mária Terézia rendelkezése a szombathelyi püspökség létrehozásáról, melyet a pápa még abban az évben (július 17-én) bullával erősített meg. Az új egyházmegye területét a gyó'riból kiszakított Vas megyei, a veszprémihez tartozó zalaegerszegi kerület, valamint a zágrábi püspökség Murán inneni része alkotta. A terület állapotáról a 18. század során keletkezett egyházlátogatási jegyzőkönyvek vallanak. E szerint az új, szombathelyi egyházmegye területén a korábbi századokban nem volt oly mérvű az egyházi intézmények pusztulása, mint az ország más részein. Csupán Kanizsa és Szentgotthárd környéke sínylette meg a török megszállást és a felszabadító háborúkat. Az egyházmegye felállításakor 153 plébánia volt a területén, majd számuk folyamatosan emelkedett. A döntő változás II. József uralkodása idején következett be, amikor új káplánságokat, majd ezek önállósításával, a 19. század elején új plébániákat szerveztek. Az 1800-as évek elejére a plébániák száma elérte a 183-at. Az új plébániák szervezésének terheit döntően a helyi lakosságnak kellett viselnie. A cserencsóci plébánia létrehozása 1788-tól közel 20 esztendeig, egészen 1807ig elhúzódott; ekkor szentelték fel plébániatemplomukat a Szent Kereszt tiszteletére. 28. avgust 1788 REORGANIZACIJA ČRENŠOVSKE FARÉ Vloga vasi v okviru bodoče fare v Žalski županiji \ Marija Terezija je 17. februarja 1777 izdaji la uredbo o ustanovitvi szombathelyske skoI fije, kar je papež še istega leta (17. julija) | potrdil z bulo. Območje nove škofije je sesI tavljalo okrožje Železne županije, ki je bilo izločeno iz škofije Győr, okrožje Zalaegerj szega, kije spadalo v veszprémsko Škofijo ter j območje zagrebške škofije tostran Mure. O j stanju območja pričajo zapisniki vizitacij, \ nastalih v 18. stoletju. Na območju nove, szombathelyske j škofije, v prejšnjih stoletjih ni bil tako velik j propad cerkvenih ustanov, kakor v drugih ! predelih države. Samo okolica Kanizse in j Monoštra je utrpela škodo zaradi turške I okupacije in osvobodilnih vojn. Ob ustanovitvi škofije je bilo na njeI nem območju 153 župnij, njihovo število pa \ se je stalno povečevalo. Do odločilne spre| membe je prišlo v času vladavine Jožefa II., j ko so organizirali nove kaplanije, po njihovi j osamosvojitvi pa so v začetku 19. stoletja j organizirali nove župnije. V začetku leta I 1800 je bilo število župnij 183. Bremena or| ganizacije novih župnij je v pretežni meri i nosilo lokalno prebivalstvo. Ustanovitev črenšovske župnije se je I od leta 1788 vlekla skoraj dvajset let, vse do leta 1

807; takrat so posvetili svojo župnijsko cerkev v čast Svetega križa. 285