Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

Hosszúfalu Ezen helységnek határa is az Lendva vize mellett situáltatik, amidőn a Mura Lendva vizébe árad, Kebele vize is összefoly, és ezen vizeknek megáradása miatt, ezen mostani áradása miatt hajdinájukban többet 100 kereszt kárnál vallottak. Rétjeikben hasonlóképpen többet, harminc szekér kárt a sarjúban vallottak, mivel az árvíz ott érvén, semmit sem kaszálhattak. Forrás: ZML Zvm. főad. ir. Egyedi, vegyes iratok, 1751. Irodalom: Bencze, 1986. 30-35. p. Dolga vas Tudi ta kraj z okolico je situiran poleg vode Ledave, ko pa Mura poplavi, steče voda v Ledavo, se pomeša še z vodo Kobiljskega potoka, in zavoljo poplav vseh teh vod, kakor je bila tudi zdajšnja, je uničena ajda, prijavili so je več kakor 1

00 križev. Ravnotako travniki, prijavili so škodo za trideset vozov otave, ki jo je poplava našla tam, nič niso mogli pokositi. Vir: ZML Zvm. főad. ir. Egyedi, vegyes iratok, 1751. Literatura: Bencze, 1986. 30-35. p. 90. 1754. április 30. 30. april 1754 AZ ALSOLENDVAIES A BELATINCI URADALOM KÖZTI VITA AZ ŐKET ELHATÁROLÓ LENDVA FOLYÓN LÉVŐ MALMOKRÓL A tanúvallatás kérdőpontjai az uradalmak közti határról A Bánffy család kihalása után - a 17. században - Nádasdy Ferenc országbíró kapta meg királyi adományként az egykori birtokait. Miután őt a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt kivégezték, uradalmainak egy részét 1712-ben Esterházy Pál, más részét pedig - a belatinci uradalmat - Széchenyi György esztergomi érsek vette zálogba, előbb 1682-ben, majd 1694-ben. 1725-ben Csáky György gróf és neje váltották magukhoz a birtokot, amelynek úrbéres földterülete az úrbérrendezés idején mintegy 6740 hold volt. A belatinci uradalom beékelődött az Esterházyak alsóSPOR MED DOLNJELENDAVSKIM IN BELTINSKIM GOSPOSTVOM ZARADI MLINOV NA MEJNI REKI LEDAVA Vprašanja pričam o meji med veleposestvoma Potem, ko je v 17. stoletju izumrla družina Bánffy, je njena nekdanja posestva kot kraljevsko darilo dobil državni sodnik Ferenc Nádasdy. Ker pa so ga zaradi sodelovanja pri Wesselényijevi zarod usmrtili, je del njegovih gospostev dobil v zakup Pál Esterházy leta 1712, drugi del - beltinsko gospostvo pa esztergomski nadškof György Széchenyi najprej leta 1682, nato pa 1694. Leta 1725 sta grof György Csáky in njegova žena odkupila posestvo, katerega urbarialno zemljišče je, v času urejanja tlake, obsegalo blizu 6740 oralov. Beltinsko gospostvo je bilo zagozdeno med Esterházyjevim dolnjelendavs244