Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
lendvai, valamint az Althanok muraközi uradalmai közé. Határait két folyó jelölte: kelet felől a Lendva, nyugatról pedig a Mura. A két uradalom közti konfliktust elsősorban nem a mezőgazdasági művelésre egyébként is csak kevéssé alkalmas ártéri területek okozták, hanem a Lendva vízén lévő malmok, melyek jelentős hasznot hoztak tulajdonosaiknak. Gyakran megesett, hogy a folyóvizeket mesterségesen elterelték eredeti medrükből, ily módon teremtve lehetőséget malom felállítására, illetve birtoklására. De eo utrum? 325 Először. Tudja-e, vagy hallotta-e a tanú, hogy belatinci és alsólendvai dominiumok 326 között hol kezdődik az határ; nemde nem az ivánci tölles 327 erdő fölött jól kitetsző 328 régi vízárokban, mindjárt az három halmok alatt, kik Vas és Zala vármegyéket határozzák? Ugyan azért továbbá Másodszor. Tudja-e, avagy hallotta-e azt is a tanú, hogy bagonyai, tesnovci, filoci és sztreleci határokat, ivánci, blasovci, ganicsai és renkóci határoktul azon fölvett régi vízárok hasítja, és azon vízárok volt és légyen a Lendva vízének valóságos ó és régi folyása? És ugyanezen határjárás kezdetétől fogva, ezen régi folyáson találtatik elsőben is bagonyai Gyenes Mihály malomhelye, azután ugyan bagonyai Horváth István malomhelye, harmadszor nlóci Domokos Mátyás malomhelye, negyedszer is fllóci Marossá István malomhelye, ötödször is fllóci Lovrencsics Mihály fönt álló malma, hatodszor pedig sztreleci Berdén Mihály malomhelye? Valljon arról, hogy ... Uradalmak. Tölgyes. kim in Althanovim medzimurskim gospostvom. Meje sta določali dve reki: z vzhoda Ledava, z zahoda pa Mura. Razlog za konflikt med obema gospostvoma v prvi vrsti niso bila za kmetijstvo manj primerna zemljišča v poplavnem območju, ampak so bili to mlini na potoku Ledava, ki so lastnikom prinašali precejšnji dohodek. Pogosto se je do\ gajalo, da so vodo rek umetno preusmerili iz njihovih prvotnih strug in si na ta način ustvarili možnost za postavljanje oziroma poj sedovanje mlinov. j De eo utrum? 325 Prvič. Ali priča ve, in ali pa je sliI šala, kje se začenja meja med beltinskim { in dolnjelendavskim dominiumom; 326 ali | ne nad ivanjsko hrastno 327 šumo v vod| nem jarku, ki je dobro očiten, 328 takoj j pod tremi griči, ki označujejo Železno in i Žalsko županijo? Drugič. Ali priča ve, in ali pa je slišala, da je območje Bogojine, Tešanov| cev, Vdovcev in Strehovcev od meje ob\ močij Ivanjci, Bratonci, Gančani in [ Renkovci ločil navedeni stari jarek z voj do, in to je bila in je prava, nekdanja, stara struga Ledave? In od začetka te meje na tej stari strugi se najde v prvi vrsti kraj mlina Mihálya Gyenesa, zatem kraj mlina bogojinskega Istvána Horvátha, tretjič kraj mlina jilovskega j Mátyása Domokosa, četrtič kraj mlina j jilovskega Istvána Marossá, petič stoječi | mlin jilovskega Mihálya Lovrencsicsa, j šestič kraj mlina strehovskega Mihálya Berdéna? Pričajte o tem, da. .. Gospostvom. Hrastovim gozdom. Viden. 245
