Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
Kiadatott a Mi őszintén kedvelt hívünk, a főtisztelendő Szelepcsényi György nyitrai püspök és kancellár keze által Bécsben, az Ur 1652. évében, június 1. napján. (Ford. Bilkei Irén.) Forrás: ZML Aéd. gyűjt. Nr. 20. Irodalom: Molnár, 2004. 82. p. Izdano našemu iskreno dragemu privržencu z roko prevzvišenega škofa iz Nyitre Györgya Szelepcsényija in kanclerja, L dne junija v Gospodovem letu 1652. Vir: ZML Aéd. gyűjt. Nr. 20. Literatura: Molnár, 2004- 82. p. 57. 1652. július 4. 4. julij 1652 A SZENTBENEDEKIBALLER DÓRA BOSZORKÁNYSÁGAI Tanúkihallgatási jegyzőköny (részletek) A Szent Benedek-templom a Tótság legősibb szakrális helye volt, első említése 1208-ból való. A templomhoz 10-nél több falu tartozott. Az egyháznak magának jelentős szőlőbirtokai voltak az itteni hegyen a 17. században. A templom előtti téren tartott Mindszent-napi (november 1-jei) vásárokon állapították meg az egész környékre érvényesen a bor árát minden évben szüret után. A per idején az egész gyülekezet evangélikus volt. A középkorban az emberek azt hitték, hogy a boszorkányok - nők és férfiak szerencsétlenséget, betegséget és halált tudnak előidézni. Európában általában a 14. és 18. század között ítélkeztek boszorkányperekben. Magyarországon a középkorban - a 16. század közepe előtt - még nem volt igazi boszorkányüldözés. A bűbájos, látó, vagy méregkeverő gyanúba keveredettek felett világi bíróság ítélkezett, mert ezek a bűnök is „köztörvényesnek" számítottak. Batthyány Ádám jobbágyának alábbi tanúkihallgatási jegyzőkönyvéből többféle „boszorkányságot" ismerhetünk meg. CAROVNISKA DEJANJA DŐRE BALLER IZ KANČEVCEV Zapisnik zaslišanja prič (odlomki) Cerkev Svetega Benedikta je bila najstarejši sakralni kraj v ti. Slovenski krajini. Prvič je bila omenjena leta 1208. K cerkvi je spadalo več kakor deset vasi. Cerkev sama je v 1 7. stoletju imela v posesti veliko vinogradov na tukajšnjih bregovih. Ob sejmih na dan vseh svetih (l. november), ki so jih prirejali na trgu pred cerkvijo, so po trgatvi vsako leto določili ceno vina, ki je veljala za vse območje. V pravdnih sporih je bil ves zbor evangeličanski. V srednjem veku so ljudje menili, da čarovnice (ženske in moški) povzročajo nesreče, bolezen in smrt. V Evropi so v čarovniških pravdah sodili največ v Času med 14. in 18. stoletjem. V srednjem veku (pred sredino 16. stoletja) na Ogrskem še ni bilo pravega preganjanja čarovnic. Ljudem, ki so postali sumljivi zaradi čaranja, jasnovidnosti ali so jih sumili, da mešajo strupe, so sodila posvetna sodišča, kajti tudi te grehe so šteli med »splošna kazniva dejanja«. Iz zapisnika Adama Batthyányja o zaslišanju prič izvemo za več vrst »čarovništva«. 157