Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

56. 1652. június 1. A MAGYAR NEMESSÉG RÉTEGZŐDÉSE Részletek Kernpaisz Mátyás címeresleveléből A magyar nemességet a Werbőczy István Hármaskönyvében lefektetett sarkalatos jogelvek alapján egy és ugyanazon nemesi szabadság illette meg. Az azonos jogi helyzet mögött azonban eltérő társadalmi és vagyoni állapot húzódott meg. A főnemesség már a 16. században elkülönült a nemesség többi rétegétől, és ez az elkülönülés véglegessé vált az 1608. évi törvények után, amikor az országgyűlést kettéosztva létrehozták a főrendi házat. A grófi címet elnyert főúri famíliák tagjai töltötték be az országos főméltóságokat, alakították az országos nagypolitikát és védelmezték érdekeiknek megfelelően a rendi alkotmányt. A Királyi Magyarország középbirtokos nemességének nem sok lehetősége nyílt arra, hogy bekerüljön az ekkor már mágnásoknak nevezett főnemesek közé. Érdekérvényesítésük és lehetséges felemelkedésük színtere az erős önkormányzattal rendelkező vármegye volt. A magyar nemesség legnagyobb tömegét a kisebb birtokokkal és néhány jobbágycsaláddal rendelkező, úgynevezett „hétszilvafás" nemesek alkották. A csupán címeres levéllel (armálissal) rendelkező nemesek, az armalisták, néha még kisebb nemesi birtokkal sem rendelkeztek, többnyire jobbágytelken éltek és adót is fizettek. A Kernpaisz család Vas megyei eredetű volt, de a 18. század elején már a belatinci uradalomhoz tartozó Melincen éltek. 1. junij 1652 RAZSLOJEVANJE OGRSKEGA PLEMSTVA Odlomki iz armalesa Mátyása Kernpaiszct Na podlagi temeljnih pravnih načel, napisanih v ti. Trojni knjigi htvána Werbőczyja, so celotnemu ogrskemu plemstvu pripadale enake plemiške svoboščine. Za enakim pravnim položajem pa se je skrivalo različno družbeno in premoženjsko stanje. Aristokrati so se že v 1

6. stoletju ločili od ostalih slojev plemstva. Ta ločitev je po zakonih iz leta 1608 postala dokončna, ko so skupščino razdelili na dva doma. Vplivnejši dom so tvorili predstavniki višjega plemstva, torej člani aristokratske rodbine, ki so si pridobili naziv grofa. Oni so zasedali funkcije državnih dostojanstvenikov, oblikovali državno visoko politiko in v skladu s svojimi interesi ! branili ustavo stanov. Srednje plemstvo ogrske kraljevine ni imelo veliko možnosti za preboj med aristokrate, ki so se takrat imenovali že magnati in velikaši. Uveljavljanje svojih interesov in možnega napredovanja so videli v županiji z močno samoupravo. Najbolj množični med ogrskim plemstvom so bili plemiči, ki so imeli manjša posestva in nekaj podložniških družin, ti. obubožani plemiči. Tisti plemiči, ki so imeli samo armalese - armalisti - največkrat niso imeli niti manjšega plemiškega posestva, večinoma so živeli na podložniških hubah in plačevali tudi davek. Rodbina Kernpaisz je izvirala iz Železne županije, v začetku 18. stoletja pa je že Živela v Melincih, ki je spadalo k beltinskej mu gospostvu. 154