Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)

FORRÁSOK 871-1849

40, 1605. június 1. A TÓTSÁGI JOBBÁGYOK BOCSKAI HAJDÚIHOZ CSATLAKOZNAK Széchy Tamás levele Batthyány Ferenchez (részlet) A tizenötéves háború (1593-1606) után katonai patthelyzet alakult ki Magyarországon a két világbirodalom között, és ez a következő' fél évszázadra is fennmaradt. Nyilvánvalóvá vált a magyar és erdélyi nemesség számára, hogy a törököt akkor sem tudják kiűzni az ország területéről, ha magukat a Habsburgok mellett elkötelezve, eltűrik Rudolf császár esztelen zsarnokságát. Úgy vélték, az uralkodói önkénnyel való határozott szembefordulás nem veszélyezteti a kereszténység török elleni harcát. Rudolf 1604-ben felrúgta az uralkodóház és a magyar rendek közötti kompromisszumot, amire a rendek fegyveres felkeléssel válaszoltak. 1605. április 20-án, a szerencsi országgyűlésen Magyarország fejedelmévé választották Bocskai Istvánt. A Habsburgellenes felkelés élére álló erdélyi főúr a meginduló hadjáratban Némethy Gergelyt nevezte ki dunántúli főkapitányának. Csapatai május elején Pozsonynál átkeltek a Dunántúlra, és a hónap végére meghódoltatták az egész nyugati országrészt. Mindenütt támogatókra leltek az elégedetlen lakosság körében. A elkeseredettség mértékét és németek elleni közhangulatot jól mutatja, hogy a harci események véres stájerországi rablóhadjáratokba torkollottak. Mindebből egyaránt kivette részét a kóborló végvári katonaság és a környék jobbágysága. A felkelők elsősorban a tizenötéves háború után elszéledt hajdúkból verbuválódtak, akikhez a háborús vi1. junij 1605 I PODLOŽNIKI POKRAJINE OB j MURI SE PRIKLJUČIJO j BOCSKAIJEVLM HAJDUKOM Pismo Tamása Széchyja Ferencu Batthyányju (odlomek) j Po petnajstletni vojni (1593-1606) je na Ogrskem nastala med obema svetovnima imperijema vojaška pat-pozkija, in tako je ostalo še v naslednjem pol stoletju. Ogrskemu in sedmograškemu plemstvu je postalo j jasno, da Turkov ne bodo mogli pregnati z j ozemlja države, čeprav bi se zavezali Habs| buržanom in prenašali nespametno tiranijo | cesarja Rudolfa. Menili so, da odločno j nasprotovanje vladarski samovolji ne bo ogj rozilo boja krščanstva zoper Turke. Rudolf je leta 1604 prekršil kompromis med vladarsko hišo in ogrskimi stanovi, na kar so stanovi odgovorili z oboroženim uporom. 20. aprila 1605 so v skupščini v Szerecsenu izvolili Istvána Bocskaija za kneza j Ogrske. Erdeljski aristokrat, ki je stopil na čelo upora zoper Habsburžane, je na začet| ku vojaškega pohoda imenoval Gergelya Némethy ja za glavnega kapitana za območje Prekdonavja. Njegove enote so v začetku < maja pri Požunu prestopile Donavo in do j konca meseca osvojile celotni zahodni del I države. Pri nezadovoljnem prebivalstvu so j povsod naleteli na podporo. Stopnjo zagrenjenosti in odpor do j Nemcev lepo kaže dejstvo, da so se vojaški dogodki na Štajerskem sprevrgli v krvave roI parske pohode. Pri tem je bila prisotna tako | klateška vojska iz vojnih krajin, kakor tudi j podložništvo iz območja, opornike so novaI čili predvsem iz vrst hajdukov, ki so se razpršili po petnajstletni vojni, pridružili pa so j se jim tudi določeni elementi podložništva, ki 124