Források a Muravidék történetéhez - Szöveggyűjtemény. 1. kötet, 871-1849 (Szombathely-Zalaegerszeg, 2008)
FORRÁSOK 871-1849
E meghatározott lépésekből álló folyamat igényelte a jogban jártas írástudót, ugyanakkor a közigazgatás több posztján is szükség volt a latin nyelvet értő és használó emberekre. Litteratus a vármegye jegyzője, aki a közgyűlésen magyarul elhangzottakat rögzíti a jegyzőkönyvben latinul. A másik fontos, csak írástudó által betölthető megyei tisztség az adószedőé volt. írni-olvasni tudó emberek töltötték be a gazdasági igazgatás feladatait is, közülük kerültek ki a várak vámagyai és uradalmak jószágigazgatói. Néhányan íródeákként személyes szolgálatot teljesítettek. A 16. századból nagyon kevés adat van zalai iskolákra és tanítókra. Az iskolaszerű oktatás a zalavári és a kapornaki bencés konventek hiteles helyeihez kapcsolódott. Emellett igazi jelentősége a magánoktatásnak volt, név szerint ismerjük pl. Zuhodoly András deákot, az alsólendvai Bánffy család gyermekeinek protestáns tanítóját. Körülbelül a 16. század közepe az az időszak, amikor már biztosan látható, hogy a fejlődés az írás és a latin nyelv sok évszázados egységének felbomlása irányában halad Magyarországon. Az írástudás kiterjedése számára is a beszélt nyelv írásos használatba vétele nyitotta meg az utat. Két területen indult el a magyar nyelvű írásbeliség. Egyrészt az egyház ismerte fel, hogy az anyanyelven írott vallásos szövegek nagyobb sikerre számíthatnak a tömegek körében, mert az anyanyelvű szövegeket az a polgár is olvashatta és megérthette, akinek ismeretei nem terjednek túl az írás alapelemein. Másrészt a közigazgatásban és a gazdasági életben, ahol az írásnak a latin nyelvhez kötése gátja volt annak, hogy azt az élet legkülönbözőbb területein használni tudják. A világi gyakorlati tudományok, leginkább a jog és a közigazgatás szókincse lassan átalakult magyarrá, és létrejött ces so sestavljali določeni postopki in je zahteval pismene ljudi, ki so imeli tudi pravno Znanje, takšne ljudi, ki so razumeli in uporabljali latinski jezik; te ljudi so potrebovali tudi na številnih mestih javne uprave. Literati so bili notarji v županijah, ki so v zapisnike zapisovali v latinskem jeziku to, kar je bilo na skupščinah povedano v madžarščini. Druga pomembna županijska funkcija, Id jo je lahko zasedel samo pismen človek, je bil pobiralec davkov. Ljudje z znanjem pisanja in branja so opravljali tudi naloge na področju gospodarskega upravljanja, bili so grajski upravitelji in upravitelji veleposestev. Ne! kateri so kot pisarji opravljali osebne službe. ÍZ 1 6. stoletja je le malo podatkov o šolah in učiteljih v žalski pokrajini. Šolsko izobraževanje se je naslanjalo na verodostojna mesta benediktinskih konventov v Zalaváru in Kapornaku. Ob tem je dejanski pomen imelo zasebno izobraževanje, poimensko poznamo npr. pisarja Andrása Zuhodolyja, J ki je bil protestantski učitelj otrok dolnjelendavske družine Bánffy. Sredina 16. stoletja je bilo obdobje, ko je bilo že povsem jasno, da poteka razvoj na Ogrskem v smeri razpada stoletne enotnosti pisanja in latinskega jezika. Širitvi pismenosti je odprlo pot zapisovanje govorjenega jezika. Ogrska pismenost se je začela na dveh področjih. Po eni strani je cerkev spoznala, da bodo z verskimi besedili, napisanimi v maternem jeziku, lahko računali na večji uspeh pri množicah, kajti besedila v maternem jeziku so lahko prebirali in razumeli tudi ljudje, katerih znanje ni preseglo osnovnih elementov pisanja. Po drugi strani pa je bila v javni upravi in gospodarstvu povezanost latinščine s pisanjem ovira za to, da bi ga lahko uporabljali na najrazličnejših področjih življenja. Besedni zaklad posvetnih praktičnih znanj, predvsem prava in ekonomije, se je počasi preoblikoval v madžarski jezik, in 117