Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Harald Prickler: Egy úrbéri konfliktus a kőszegi uradalomban a 16. században

lón,

52 Elek Flórian Nagygencsen egy egész jobbágytelekkel rendelkezett,

53 Berecki Zárka Nagygencsen élt és Vz jobbágytelek volt a kezén.

54 Német Balázs Ludadon egy Vi jobbágy telket birtokolt,

55 Csavar Tamás pedig 2 kaszáló határon kívüli rét tulajdonosa volt Doroszlón.

56 Mivel a többiek, azaz Behem Bálint, Pap Gáspár, Székely Kasó, Belei István és Hegedűs György az urbáriumban nem szerepelnek, valamint a családi név nélküli János nem azonosítható, feltételezhető, hogy a névazonosság az előbb említett személyeknél nem személyazonosságra vezethető vissza: valószínűleg ezeknél a személyek esetében az elítélt személyek azonos nevű fiairól van szó. Bár feltételezhető, hogy az Alsó-Ausztriai Kormánynak és Kamarának a halálbüntetés eltúlzott alkalmazása a császári tulajdon ennek következtében fellépő értékvesztése miatt nem állt érdekében. Ezt mutatja ezt a felkelés társtetteseire kiszabott, 600 rajnai ft összegű pénzbüntetés nagysága, valamint a lázadás vezetőire kirótt, hosszabb, vasban töltendő fogházbüntetés súlyossága is. Jankót Istvánt, a fő agitátort valószínűleg kivégezték. A konfliktusok 1567-ben történt rendezését követően, a kormány 1570-ben azt követelte, hogy az uradalom jobbágyai fizessék meg az úrbéri adót, mely ismételten nyugtalanságokhoz vezetett. A községek 1570. február 20-án panaszt tettek a császárnál, és utaltak nehéz sorsukra, amelybe a török háborúk során császárhűségük miatt kerültek. Kőszeg városával ellentétben - amely hitelt érdemlően tudta a helyzetét ecsetelni - a községek e kérését elutasították, és előírták, hogy az uradalom valamennyi, Kőszeg város várának felségterületén kívül lakó jobbágyának meg kell fizetnie a házankénti 12 schillinget, azaz 1 Vz rajnai ft-ot kitevő adóbecslést, továbbá a felgyülemlett fizetési hátralék felét Gyertyaszentelő Boldogasszony napig, vagyis február 2-áig, a másik felét pedig 1571. Szent György napig, azaz április 24-éig ki kell egyenlíteniük.

57 Amikor a zálogbirtokos ifjabb Jurisics Miklós 1571-ben meghalt, és ennek következtében az Alsó-Ausztriai Kamara az uradalmat az osztrák Franz von Schönaich bárónak zálogosította el, a jobbágyok az új zálogbirtokossal szembeni ellenállásra hasz1 HKA UNV Nr. 11. 524'., 540. fol. HKA UNV Nr. 11. 439'. fol. Az uradalomnak Szent György és Szent Mihály napján 1 schilling 20 pfennig, Karácsonykor 1 schilling 12 pfennig, ősszel bérként Vi-Vi mérő búzával és rozzsal, Szent Mihálykor a föld műveléséért 2-2 mérő búzával és zabbal, valamint 1 fuvar fával tartozott. Ez után az uradalomnak Szent György és Szent Mihály napján 25-25 pfenniget, Karácsonykor füstpénzként 1 schilling 12 pfenniget, földbérként l

A[

A mérő búzát és rozsot kellett adni, Szent Mihály napján a föld megműveléséért l-l mérő búzával és zabbal, valamint 1 fuvar fával tartozott. HKA UNV Nr. 11. 492'. fol. Ez után az uradalomnak az alábbiakkal tartozott: Szent György és Szent Mihály napján 10-10 pfenniggel, Karácsonykor 1 schilling 12 pfennig füstpénzzel, 5 pfennig bérrel, Farsangkor 4 '/: pfenniggel és '/2 tyúkkal, Szent Mihálykor V2-V1 mérő búzával és rozzsal, Szent Jakab napján, azaz július 25-én 16 tyúkkal, 16 cipó kenyérrel, illetve ugyanennyivel Szent Márton napján, vagyis november 11-én, a Szent Kereszt Felmagasztalásának napján, azaz szeptember 14-én, Karácsonykor és Húsvétkor V1-V1 tyúkkal és 2-2 tojással. 6 HKA UNV Nr. 11. 541'. fol. 7 HKA NH G 68/A. 237-240.; Römisch-katholisches Diözesearchiv Eisenstadt (továbbiakban: RKDA). Pfarrarchiv Großwarasdorf. Libell von 1615. 96