Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Nevén Budák: Városi kultúra Északnyugat-Horvátországban a 16. században?

Északnyugat-Horvátországban a tényleges polgárok száma - tehát nem minden városlakóé, hanem csak azoké, akiket polgárnak tartottak - nagyon kevés volt. Bár nem készült pontos számítás, de az összlakosságon belüli arányukat nem becsülhetjük 10%-nál többre.

4 Közéjük tartozott sok gazdag polgár, valamint külföldi kereskedő' és vállalkozó, ami mint kultúrközösség a nemzet formálódásának kezdeti időszakában a városi kultúra fejődéséhez nem jelentett előnyt.

47 Azt a kísérletet is, hogy a városi lakosságot a protestantizmus eszméivel a könyvek terjesztése és eladása révén befolyásolják, tübingeni és urarchi illetőségű kezdeményezői félresikerültnek ítélték. Bár a protestantizmus Gradec és Várasd polgárai között követőkre talált, nem tudott tartós hatást kifejteni, és az már a 17. század elején az ellenreformáció áldozatává lett. Ez éppen azon a katolikus egyházon belüli mozgalom volt, amely Horvátország egész kulturális életére oly jelentős befolyást gyakorolt.

48 A jezsuiták és pálosok kultúrája között élt a polgárság a céh- és farsangi ünnepségeivel, kizárólag az egyház által tagadott önazonossági eszközzel.

49 A 16. század folyam Zágrábban és Varasdon semmilyen lényeges szellemi „termék" nem jött létre, amelyet a városi kultúra részének tekinthetnénk, kivéve talán a városi lakosság alsóbb rétegeinek népi kultúráját, de amelyről kevés ismeretünk van. A polgárság néhány írásos művel és még kevesebb épülettel jelezte a nemességtől és az egyháztól való nyilvánvaló különbözőségét. A kultúra éppúgy gyengének bizonyult arra, hogy a polgárság társadalmi és szellemi környezetétől való megkülönböztetésére szolgáló tényező legyen, miként arra is, hogy a városon vagy az egész polgárságon belüli integráció eszközének szerepét betöltse. Hiába keressük a varasokban a polgári életvitel nyomait, amelynek célja a polgárság társadalmi elismertségének, azaz presztízsének A városias települések lakossága - tehát beleértve a mezővárosokét is - a 15. század Horvátország összlakosságának 25%-ára tehető. Ehhez lásd: Adamcek, Josip: Ekonomsko-drustveni razvoj u Sjeverozapadnoj Hrvatskoj u 16. i 17. stoljecu. In: Drustveni razvoj u Hrvatskoj od 16. do pocetka 20. stoljeca. Ured. Mirjana Gross. Zagreb, 1981. 15-40. p.; A 16. század folyamán ez az arány 15-17%-ra csökkent. Budák, 1994. 169-170. p. Miután pontosabb kutatások nem állnak rendelkezésre, feltételezhetjük, hogy ennek csupán a fele volt „igazi" városlakó. Budák, Nevén: Der Einfluss der Migrationen auf die Veränderung der ethnischen Selbstidentifikation im Raum des Mittelalterlichen Slawoniens. In: Verfestigung und Änderungen der ethnischen Strukturen im pannonischen Raum von 1526-1790. Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf, 1997. Trakoscan, 1. 4. Juli 1997. Ured. Neven Budak, Bozena Vranjes Soljan. Zagreb, 2000. 5-21. p. (Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogersdorf; 28.) Budak, Neven: Gegenreformation in Kroatien. Referate der 13. Schlaininger Gespräche 1993 „Reformation und Katholische Reaktion im Österreichisch-Ungarischen Grenzraum" und der 14- Schlaininger Gespräche 1994 „Gegenreformation und katholische Restauration". Eisenstadt, Eisenstadt, 1999. 353-363. p. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland; 90.) A forrásadottságok miatt csaknem lehetetlen a 17. század előtti városi népi kultúra kutatása. Az ellenreformáció kulturális produktumainak megjelenésével megváltozott a helyzet, ami számunkra lehetővé teszi a népi és az elitkultúra közötti küzdelem figyelemmel kísérését. Sajnos, ezek a kutatások még a kezdeteknél járnak, és sok munka szükséges, ezért inkább a 17. századi helyzetből következtettünk vissza a 16. századira. 79