Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Nevén Budák: Városi kultúra Északnyugat-Horvátországban a 16. században?

így például a Domonkosok kolostortemploma - miután a szerzetesek elhagyták a vá­rost - katonai raktár lett. De más szerzetesrendek is elhagyták ezidőtájt a várost. A vá­rosigazgatás rendelkezésére álló szűkös anyagi eszközöket kizárólag védelmi célokra használták fel, így a mészárosok utcájának új kapujára. 41 A 16. században tehát nem volt lehetőség arra, hogy polgári jellegű építmények létesítésével „támogassák" a városi identitást, hanem a már meglévőt is inkább a végleges megsemmisülés fenyegette. Varasdon sem volt nagyon más a helyzet. Már 15. századra kialakultak legfon­tosabb építészeti jellemzői: a plébániatemplom, a várostorony, egy kórház, és a cölöp­sor, de még nem épült meg a városiasság legfontosabb ismertetőjegye. Ez csak 1523­ban történt meg, amikor Georg von Brandenburg gróf egy házat ajándékozott a város­nak, és a városi tanács saját házában tarthatta üléseit. 4 " Várasd földesura azonban ha­marosan elfoglalta a városházát, és azt a város csak 1857-ben kapta vissza, amelyet kö­vetően az épületet a község azonnal renováltatta. 43 A városi öntudat legfontosabb jelképet tehát nem a polgárok maguk építtették, hanem azt földesuruktól kapták, aki azonnal el is vette tőlük. A forrásokban nem ma­radt fenn adat a várostoronyról, de feltételezhetjük, hogy az a 16. század folyamán a városháza sorára jutott. Várasd tehetős polgárai megkísérelték, hogy helyzetüket legalább saját lakásmi­nőségük révén legitimálják. A főtéri reneszánsz házak ritka maradványai, valamint fennmaradt kevés számú leltár és végrendelet egy meggazdagodott, de vékony, a 16. század második felében élt polgári felső réteg igyekezetének tanúi. 44 Mint azt igyekeztünk bemutatni, nem sikerült nekik egy saját polgári, városi kultúrát létrehozni, amelynek több oka volt. Egyik városban sem jött létre gyakorlati­lag polgári kultúra a 13-15. században, vagyis akkor, amikor azok középkori fejlődésük csúcspontján voltak. Csak feltételezni tudjuk, hogy legalább az építészet területén nagy általánosságban a közép-európai fejlődési trendet követték. Az átélt válság nyomán azonban a polgárság nagyon meggyengült. Ez a megállapítás érvényes gazdasági és szo­ciális helyzetére is, ellentétben a nemességgel. A király ugyan támogatta a városokat a nemesség elleni harcukban, ámde nem azzal a céllal, hogy középkori önkormányzatu­kat visszaállítsák. Szándékuk nyilvánvalóan az volt, hogy azokat az újonnan megszer­vezendő államba bekebelezzék. Egy ilyen állam egyetlen potenciális hivatalnokrétegét jelentő literátusok az uralkodó rendelkezésére álltak. 4 ' Kampus, Jván; O utvrdivanju zagrebackog Gradeca, 1557-1559. = Historijski zbornik, 1969. 309-327. p. Tanodi, Zlalko: Monumenta historica liberae regiae civitatis Varasdieni. torn. 1. Varazdin, 1942. 300­301. p. Budák, 1994. 141. p. llijanic, Mira: Prilog istrazivanju historijsko-urbanisticke situacije na varazdinskom forumu. = Zbornik za narodni zivot i obicaje, 1983. 183-184. p. Budák, 1995/a. 183-184. p.; Sprandel, 1982. 236. p. Ezt a literátoroknak a mindenkori államhoz állandó vonzódása magyarázza. 78

Next

/
Thumbnails
Contents