Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Nevén Budák: Városi kultúra Északnyugat-Horvátországban a 16. században?

NEVÉN BUDÁK VÁROSI KULTÚRA ÉSZAKNYUGATHORVÁTORSZÁGBAN A 16. SZÁZADBAN? Tanulmányomban nem kívánok a város fogalmának meghatározásával foglalkozni, ám annak érdekében, hogy a városi kultúrát definiálhassuk, feltétlenül szükséges annak megértése, hogy - ha Horvátország északnyugati területéről van szó - mit érünk tulajdonképpen a város és a városi fogalmak alatt. Az urbanizáció vagyis a nem agrárjellegű települések fejlődésének folyamata Északnyugat-Horvátországban - azaz Szlavónia törökök által el nem foglalt részén - a 12. században vette kezdetét.

1 A következő évszázad folyamán néhány település, így a zágrábi Gradec és Várasd szabad királyi városi privilégiumot kapott, melynek révén a régióban elfoglalt gazdasági helyzetük lényegesen megerősödött.

2 A legtöbb olyan település, amelyek valamilyen városi jellemzőkkel rendelkeztek és amelyek közül néhányan királyi (Krapina) vagy földesúri (Varazdinske Toplice, Ivanec, Batina, Vinica) privilégiumot kaptak a 14-16. században, túlnyomórészt lakói gazdálkodásához kiválóan alkalmas földterületekkel rendelkező mezővárosok voltak. így birtokolt Varazdinske Toplicén a 15. század végén a kevés mesterember közül néhány, átlagon felül sok földet, és a gabonatermelés révén többnyire kiegészítő bevételekre tettek szert.

3 A nagyobb városias településeken, így például Zágrábban a vidéki birtok fontos szerepet játszott a polgárok gazdasági életében.

4 Mivel a gazdaság agrár jellege visszatükröződött a társadalom struktúrájában is, e mezővárosokat nyugat-európai értelemben aligha lehet városias jellegűeknek nevezni. Ezeket valahol a falvak és a kisvárosok közé lehet besoErról részletesebben: Budák, Nevén: Die Entwicklung städtischer Siedlungen in der nordwestkroatischen Gespanschaft Varazdin im Mittelalter. In: Kroatien. Landeskunde - Geschichte - Kultur - Politik - Wirtschaft - Recht. Hrsg. Neven Budak et al. (továbbiakban: Budak, 1995.) Wien, 1995. 379390. p. GwtJiausen, Klaus-Detlev: Entstehung und Geschichte Zagrebs bis zum Anfang des 14. Jahrhunderts. Wiesbaden, 1967. 126-138. p.; Khié, Nada: Zagreb u srednjem vijeku. Zagreb, 1982. 73-85. p.; Budak, Neven: „Buduci da smo htjeli u Zagrebu na brdu Gradecu sagraditi slobodni grad ...". In: Zlatna bula, 1242-1992. Ured. Zlatko Stublic. Zagreb, 1992. 21-32. p.; Budak, 1995. 379. p.; Gradec létrejöttének történetére vonatkozó több tanulmányt lásd: Zagrebacki Gradec, 1242-1850. Ured. Ivan Kampus. Zagreb, 1994. (továbbiakban: Kampus, 1994.) 407 p. Budak, Neven: Gradovi Varazdinske zupanije u serdnjem vijeku. Zagreb-Koprivnica, 1994- (továbbiakban: Budak, 1994.) 99-103. p. Coralic, Lovorka: Zemljismi posjed i poslovanje gradana Gradeca prema zemljisnim knjigama 14-15. stoljeda. In: Kampus, 1994. 109-127. p. 71