Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Kubinyi András: Rendelkeztek-e országrendiséggel a magyar királyi szabad városok a középkorban?

zel szemben elismerik, hogy a 15. században Lengyelországhoz került ún. Királyi Poroszország városai megőrizték rendi jogaikat.

76 Ez viszont felveti a kérdést, hogy mi volt az oka a lengyel városok kiszorulásának a politikai életből. Itt meg kell jegyezni, hogy a főváros, Krakkó, csökkent jogokkal ugyan, de bennmaradt az országgyűlésen.

77 Gazdasági gyengeségük, a zömében német városi vezetőréteg érdektelensége az összállami problémákkal szemben, a különböző kiváltságok és az egyes városok partikuláris érdekei miatt nem tudtak összvárosi szempontú politikát folytatni.

78 Ezek a lengyel fejlődést megmagyarázni kívánó nézetek lényegében megfelelnek annak, amit a magyar kutatás, főként Mályusz állított, a gazdasági szempont viszont hasonlít saját, 1963-ban hangoztatott véleményemhez. A különbség csak az, hogy nálunk 1526 után legalább is elvben elismerték, Lengyelországban - a Királyi Poroszország, és bizonyos mértékben Krakkó kivételével - azonban nem. A városok gazdasági helyzete valóban döntő fontosságú. Ez nemcsak a jelentős városokból álló ún. Királyi Poroszország esetében áll fenn,

79 és ezt igazolta a mai Belgium területére és Burgundhoz tartozó tartományok vizsgálata is. A gyenge városiassággal rendelkező tartományok jelentéktelen szerepet játszottak a tartományi rendek között, ahol viszont több gazdag város létezett, ott ők voltak a tartományi rendek vezetői.

80 Csak a nagyvárosok elitje - mely pénzzel, műveltséggel és megfelelő célokkal rendelkezett - tudott beavatkozni az állam politikájába. A jogi szempontoknál is fontosabb volt Nyugat-Európában, hogy ők tudtak az uralkodónak hiteleket és képzett hivatalnokokat biztosítani.

81 Ebből a szempontból Magyarország és Lengyelország városiassága gyenge lábon állt. Mindezeket figyelembe véve, végül is feleletet kell adnunk a tanulmányunk címében felvetett kérdésre. Adataink ellentmondóak. Annyi azonban biztos, hogy legkésőbb 1535-től városainkat az országrendekhez számították.

82 Itt viszont felmerül egy lényeges probléma. Amennyiben I. Ferdinánd tette a városokat országrenddé, ez olyan alkotmányjogi változást jelentett, aminek nyoma kellett volna, hogy maradjon. Nem lévén a kora újkor kutatója, elképzelhető, hogy van erre adat, ez azonban nem valószínű. A városokkal a Jagelló-korban nem éppen jóindulatú nemesség ez ellen bizonyára tiltakozott volna, mint ahogy később újabb szabad királyi városok felemelése elleni fellépésre maradt is adat. Az elképzelhető, hogy már ekkor is arra törekedtek, miszerint valamennyi városnak csupán egy közös szavazata legyen, amit majd jóval később mondanak ki. A helytartótanács 1549-ből származó, furcsa fogalmazása ugyanis nem zár ki ö Bogucka, 1978. 13-20. p.; Biskup, 1980. 177-193. p. 7 Biskup, 1980. 175-176. p. Baczkowski, 1992. 23. p. Lásd még: Biskup, 1980. 176-177. p. Vannak ugyan, akik ezt a magyarázatot nem fogadják el. Lásd: Ludwig, 1983. 51-52. p. 9 Biskup, 1980. 192-193. p. Blockmans, Wim P.; Le pouvoir central et les villes en Belgique. XV

e-XVT siécles. In: Riis - Stromstad, 1978. 10. p. 1 Maczak, 1996. 98-99. p. Mint láttuk, Bónis indoklás nélkül 1541-re tette. Bonis, 1971. 201-202. p. 69