Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Kubinyi András: Rendelkeztek-e országrendiséggel a magyar királyi szabad városok a középkorban?

országban - Magyarországgal együtt - a 14. század volt a rendiség szempontjából a döntő időszak, és politikai tényező szólította színre a rendi képviselet kezdetleges alakját.'

1 Csehországgal röviden végezhetünk. A 13. század végén kialakuló országgyűléseken a városok ritkán vettek részt, jelentős szerephez jutottak azonban a huszita forradalom idején. Ekkortól befolyásos országrendnek számítottak, amely egy időben a nemességgel is szövetségben volt. A 15. század második felében a lovagok azonban a mágnásokkal fogtak össze, és megkísérelték a városok jogait megnyirbálni, főként 1499-ben és 1502-ben. A 32 királyi város ez ellen szövetséget hozott létre, végül a harc kompromisszummal végződött. Itt tehát a városok - ha csökkentve is - megőrizték politikai befolyásukat. Morvaországban viszont a királyi kézen maradt 6 város gyakorlatilag semmi szerepet nem játszott.

72 Bonyolultabb volt a helyzet Lengyelországban. Mivel a városok a 14- század végi trónutódlási ügyek idején, de a 15. század első felében is kimutatható politikai szerephez jutottak,

73 a lengyel kutatókat hanyatlásuk időpontja és oka izgatta. Általában a városok politikai szereplésének hanyatlását az 1454 évi nieszawai statútumoktól számítják, és összefüggésbe hozzák IV. Kázmér politikájával, aki a szenátusban tömörült főpapok és mágnásokkal szemben a köznemességre támaszkodott. Legutoljára Maczak is, aki 1454-ben lát változást a jövendő lengyel alkotmány szempontjából.'

4 Ez a vélemény azonban nem általános, hiszen vannak, akik a városok politikai jogaival szembeni folyamatos fejlődésről beszélnek. Szerintük 1454 csak lezárta ezt a folyamatot.'

5 Ez71 Gerics, 1987. 118-141., különösen 120-121. p. '" Jiry Kejr: Zur Entstehung des städtischen Standes im hussitischen Böhmen. In: Töpfer, 1980. 195-213. p.; Eberhard, Winfried: Interessengegensätze und Landesgemeinde: Die böhmischen Stände im nachrevolutionären Stabilisierungskonflikt. In: Seibt - Eberhard, 1987. 321-322., 339-348. p.; Válka, Josef: Die Stellung Mährens im Wandel des böhmischen Lehensstaates. In: Seibt - Eberhard, 1987. 298-300. p.; Macek, ]osef: Fürsten, Stände, Staaten Mitteleuropas. Ähnlichkeiten und Unterschiede der politischen Organisation in Böhmen um das Jahr 1490. In: Bohemia 31. 1990. 355. p. Lásd: többek között Biskup, 1980. 163-193. p.; Ludwig, Michael: Tendenzen und Erträge der modernen polnischen Spätmittelalterforschung unter besonderer Berücksichtigung der Stadtgeschichte. Berlin, 1983. (továbbiakban: Ludwig, 1983.) 48-52. p. (Osteuropastudien der Hochschulen des Landes Hessen. I. Giessener Abhandlungen zur Agrar- und Wirtschaftsforschung des europäischen Ostens; Bd. 128.); Russocki, Stanislaw. An der Schwelle der Neuzeit. Politische Strukturen Polens und Mitteleuropa um 1490. In: Bohemia 31. 1990. (továbbiakban: Russocki, 1990.) 350-352. p.; Baczkowski, Krzysztof: Anfänge des polnischen Parlamentarismus im 15. und am Beginn des 16. Jahrhundertsm. In: Baczkowski - Podraza - Schulze, 1992. 23., 25., 29., 32. p.; Maczak, Antoni: Stände und Zentralmacht im 16. Jahrhundert. Polen und England im Vergleich. In: Bahlcke - Bömelburg - Kersken, 1996. (továbbiakban: Maczak, 1996.) 98-99. p. Bogucka, Maria: Les villes et le pouvoir central en Pologne aux XV^-XVIP siécles. La place de Gdansk aux debuts de la revolution industrielle, (továbbiakban: Bogucka, 1978.) In: Le pouvoir central et les villes en Europe du XV

L

' siecle et les villes en Europe du XV

C siécle aux débuts de la revolution industrielle. Actes du colloque de la commission internationale pour 1' histoire des villes au Denemark. Ed. Thomas Riis, Poul Stromstad. Copenhague, 1978. (továbbiakban: Riis - Stromstad, 1978.) 9-12. p.; Biskup, 1980. 173-176. p.; Russocki, 1990. 352. p. ; Baczkowski, 1992. 25. p.; Maczak, 1996. 98. p. 75 Ludwig, 1983. 50-51. p. 68