Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Söptei Imre: Koncentrációk a nyugat-dunántúli „sörfronton". Adalékok Magyarország sörgyártásának történetéhez 1892 és 1934 között

Ennek fejében a vezetésben is megjelentek újabb, a bankhoz kapcsolható személyek. Az elnök helyettese Fellner Jakab igazgatósági tag lett, és az igazgatóságba bekerült Fehér Miksa igazgató is. A befektetés, de főleg az új szintre emelt kapcsolat élénkítő hatása már a következő évben mutatkozott: 1908-ban 33.000 hl sört és 25.000 q malátát állítottak elő, 65 illetve 20%-kal emelve a termelést. Új piacokat is sikerült meghódítani, az osztrák Schutzverband Graz-hoz csatlakozva szállíthattak az osztrák tengerpartra és Triesztbe. A részvények szabadpiaci ára 85 koronára emelkedett, és végre osztalékot is tudtak fizetni, mégpedig 7%-ot.

25 1911-ben a PMKB segítségével 1,5 millió koronára emelték az alaptőkét és ezzel együtt felvették a Király Sörfőzde Rt. nevet. Ekkor kezdődött igazán a gyár aranykora. Újabb tőkeemelésekkel 3 millió korona állt rendelkezésre az üzem fejlesztésére, újabb gyárak és piacok megszerzésére.

26 Kőszeg (1894-1917) Alapítás szerint sorban a második, de a termelés megkezdésének ideje alapján csak harmadik volt a Kőszegi Sörfőzde Rt. A szervezést Zabka Ferenc cseh származású, Amerikát is megjárt tanító kezdeményezésére 1894 nyarán kezdték el. Abból indultak ki, hogy a térség sörfogyasztása 38.000 hl-rel több volt, mint a termelése. Erről a piacról akarták kiszorítani a stájer, az alsó-ausztriai és a cseh gyártmányokat.

27 Ügy gondolták, hogy a két másik gyár felállítása után is a környék fő ellátói lehetnek, mert a szállítási költségek megtakarításával még mindig érdemes lesz a kőszegi sört megvenni.

28 Az alapító közgyűlést 1894- szeptember 30-án tartották, ahol döntöttek a cég 100.000 ft alaptőkével történő felállításáról. Elnöknek Szájbely Gyula rohonci birtokost, országgyűlési képviselőt, vezérigazgatónak Zabka Ferencet, aligazgatónak Gyömörey Antal nyugalmazott altábornagyot választották.

29 Az üzleti terv, amely szerint évi kb. 10.000 hl-t előállítani képes gyárat hoznak létre, hibásnak bizonyult. Amint elkezdődött az építkezés és a felszerelés beszerzése, kiderült, hogy az alaptőke kevés, ezért már a következő évben új részvények kiadásával akarták megkétszerezni az összeget.

30 Az építkezés 1895 májusában indult, és a következő év elején már próbafőzést végeztek.

31 A Soproni Kereskedelmi Kamara adatai szerint aló LE-s fekvő gőzgéppel, 8 LE-s dinamóval és osztrák gépekkel felszerelt gyárban, ami mintegy 8000 hl sör előálMihók-féle magyar compass, 1909-1910. 2. rész. Szerk. Galánthai Nagy Sándor. Bp., 1910. (továbbiakban: Compass, 1909-1910.) 235-236. p.; Mihok-féle magyar compass, 1911-1912. 1. rész. Szerk. Galánthai Nagy Sándor. Bp., 1911. 122. p. Nagy magyar compass, 1916-1917. Bp., 1917. (továbbiakban: Compass, 1916-1917.) 2. rész. 394. p. Sörgyár alapítás. = KésV 1894- aug. 19. 2. p. 28 A sörgyár. - KésV 1895. okt. 20. 1-2. p. VaML A Szombathelyi Törvényszék iratai. Cégbírósági iratok (továbbiakban: SZT Cb. ir.) Ct. 184Kőszegi Sörgyár iratai (továbbiakban: KS ir.). 1894- szept. 30. 30 VaML SZT Cb. ir. KS ir. 1895. jún. 3. 31 Sörgyárépítés. = KésV 1895. máj. 19. 2. p.; Sörgyártás. = KésV 1896. febr. 16. 3. p. 491