Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Söptei Imre: Koncentrációk a nyugat-dunántúli „sörfronton". Adalékok Magyarország sörgyártásának történetéhez 1892 és 1934 között

lítására volt alkalmas, 7 munkás, 2 napszámos és az igazgató dolgozott. 32 Az első csapo­lásra 1896. május 9-én, a helyi millenniumi ünnepségek alkalmából került sor. 33 Az első év aránylag sikeresnek is lett volna mondható, hiszen a szeptember 15-ig termelt 5880 hl-ből novemberig 3460 hl-t eladtak, de a gyárépítés költségeinek összeg­zésekor kiderült, hogy jelentős adósság halmozódott fel: egészen pontosan 98.615 ft. A kiadásra tervezett új, 100.000 ft-os részvénycsomagból csak 47.100 forintnyit értékesí­tettek, a többit kölcsönökből és ígérvényekkel fedezték, amire az igazgatóság vállalt személyes garanciát. Elhatározták, hogy az alaptőkét 150.000 ft-ban állapítják meg. Ugyanakkor 100.000 ft értékben 5%-os kamatozású elsőbbségi kötvényt adtak ki 80 ft­os árfolyamon. 34 A rossz kalkuláción kívül elkövettek az alapításkor más hibákat is. Az igazgató­ság és a gyárvezetés hatáskörét nem határozták meg pontosan, így az igazgató és a Po­roszországból érkezett sörfőző között kenyértörésre került sor, ami Zabka lemondásával végződött. 35 Emellett a könyvelés hiányosságai is komoly vitákra adtak okot a vezető­ség tagjai között. 36 Az adminisztrációs ügyek rendezése után, az igazgatók sorra hagyták el posztjukat, mert a gyár hiába termelt, továbbra sem volt nyereséges, és nem tudtak osztalékot fizetni. A holtpontról való kimozdítás érdekében 1902 nyarán „konvertál­ták" a sörgyári kötvényeket. Ennek értelmében az elsőbbségi részvényeket 80 koronás áron visszavásárolták, és újakat adtak ki 250.000 korona értékben. A két helybeli ta­karékpénztár és a város képviselő-testülete is vásárolt. Az összeget forgótőkeként hasz­nálták fel, elsősorban a jelentősen megemelt söradó előlegek biztosítására. 37 Ez azon­ban nem volt elég, és újabb adósságok halmozódtak fel. 1903 végén a törzsrészvények értékét 70 koronára csökkentették. 38 Bár a sör minőségével elégedettek voltak a kör­nyéken is, mégsem tudott a gyár egyről a kettőre lépni. Ennek oka a vezetőség szerint az adóterhek mellett a városiak, nemegyszer a részvényesek közönye és részvétlensége volt. A vendéglősök a konkurenciától rendeltek sört, és azt a helybeliek szívesebben fogyasztották. 39 Az első nyereséges év az 1912-es esztendő volt, de akkor még nem fizettek osz­talékot, hanem a nyereséget az adósságok törlesztésére, és értékcsökkenéseket pótló le­írásokra fordították. 1913-ban a nagyobb összegű nyereséget ugyancsak leírásokra akarta felhasználni az igazgatóság, de a törzsrészvényesek fellázadtak, és 3% osztalékot Kivonat... = KésV 1896. szept. 20. 2. p. A kőszegi sör. = KésV 1896. máj. 10. 2. p. VaML SZT Cb. ir. KS ir. 1896. nov. 15. Uo. VaML SZT Cb. ir. KS ir. 1896. júl. 26. Sörgyárunk megmentve. = KésV 1902. júl. 20. 1. p. VaML SZT Cb. ir. KS ir. 1903. dec. 29. Sörgyárunk. = KésV 1902. jún, 22. 492

Next

/
Thumbnails
Contents