Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Németh Ildikó: A reálirányú oktatás kibontakozása Sopronban a 19. században

tani gyakorlatok is segítették. A vegytani laboratóriumban nemcsak az iskolai oktatás igényeit elégítették ki, hanem készítettek vegyelemzéseket az egészségügy, a rendőrség, a királyi büntetőtörvényszék számára is. Feladataik közé tartoztak a technikai elemzések, a patokémiai elemzések, az ásványok meghatározása és a kútvíz-elemzések. A város számára végzett mérésekben a tanulók is aktívan részt vettek. A tanulók itt szerzett kémiai tudását a külföldi műegyetemek is elismerték.

28 A humán tárgyak közé sorolható a történelem, a földrajz és a nyelvek, ez utóbbiak többségét rendkívüli tárgyként oktatták. A törzsanyagban a kötelező órák között csak a magyar és a német nyelv szerepelt. A humán jellegű oktatás az állami tanterv bevezetésével nagyobb szerephez jutott, de ekkor is inkább az idegen nyelvekre helyezték a hangsúlyt. 1868-tól 1875-ig egy tárgy keretében tanították a történelmet és a földrajzot. A tananyagot reáliák felől közelítették meg. Mennyiségtani és természettani földrajzot oktattak, alkalmilag beleszőtt történelmi adatokkal tarkítva az anyagot. Szigorúan megkövetelték a térképészeti ismeretek elsajátítását, a térképek rajzolását.

29 Az 1876-ban kiadott állami tanterv különválasztotta a két tárgyat. A földrajz-történeti szertár mellett, tőle függetlenül, külön helyiségben volt a régiségtár. Az iskolai gyűjtemény nem volt hozzáférhető a nagyközönség számára, mégis jelentős régészeti anyagot halmozott fel az évek során. A régiségtár gyarapításában nagy szerepe volt Bella Lajos

30 tanárnak, akinek nevéhez egyébként Közép-Európa egyik legnagyobb Halstatt-kori településének és temetőjének megtalálása és régészeti feltárása fűződik.

31 Itt kell említést tenni a tannyelvről, „... mely kezdetben egészen német, majd német-magyar vala, végül egészen magyarrá vált .. "

n

. A reáliskola indulásakor kétnyelvű értesítők jelentek meg, egészen az 1875/76-os tanévig. 1876-tól a tanítás már hivatalosan magyarul folyt, de a város sajátságos nyelvi viszonyai miatt a német nyelv használata továbbra is szükséges volt. A tanárok tudományos cikkei németül jelentek meg, a jegyzőkönyveket is ezen a nyelven írták. Az alsó két osztályban az iskola tanári kara mát szerzett, 1870-ben doktori címet kapott. Még ebben az évben a soproni főreáliskola tanára lett, bár tanári képesítést csak 1876-ban szerzett. 1897-ben az iskola igazgatójává nevezték ki. O teremtette meg a főreáliskolában a magas színvonalú vegytanoktatást, számos egyesületnek tagja volt Nyugdíjba vonulásakor 1914-ben címzetes tankerületi királyi főigazgatói címet kapott. Németh Ildikó: Dr. Wallner Ignác, 1847-1929. = SSZ 1996. 2-3. sz. 265-267. p. A Soproni m. kir. állami Fó'reáltanoda 1875/76. évi értesítője. Szerk. Salamin Leó. Sopron, 1876. 54. p. Sz. kir. Sopron városa hitfelekezeti jelleg nélküli Reáltanodájának értesítője az 1871/72. évi tanévben. Szerk. Ulber Mátyás. Sopron, 1872. 18. p. Bella Lajos (1850-1937) Pozsonyban született, az ottani katolikus főgimnáziumot végezte el. Érettségi után a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán történelem-földrajz szakon tanult, majd Pozsonyban kezdett tanítani. 1876-ban kinevezték a soproni főreáliskola tanárává, ahonnan 35 évi tanítás után 1912-ben ment nyugdíjba. Párhuzamosan az ipariskolában is oktatott. Számtalan egyesület és bizottság munkájában vett részt, legjelentősebbnek mégis a városkörnyéki régészeti feltárásokban végzett tudományos munkája mondható. Kárpáti, 1896. 249-250. p.; Lauringer Ernő; Bella Lajos, 1850-1937. = SSZ 1937. 2. sz. 81-86. p.; Sarkady, 2002. 92. p. 31 Kárpáti, 1896. 128. p. 32 Kárpáti, 1896. 63. p. 428