Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Németh Ildikó: A reálirányú oktatás kibontakozása Sopronban a 19. században

kénytelen volt kisegítő tannyelvként a németet használni, mivel a felekezeti népiskolákból többségükben hiányos magyar nyelvtudással kerültek ki a gyerekek. „A tanítás szorosan az előírt tanterv értelmében folyt. Eltérés csak az első osztályban volt, hol a nagy számú, nem magyar ajkú, a magyar nyelv elemi ismereteit is alig bíró tanulók végett a német nyelv s történeti órák szeptember s október hóban a magyar nyelvben való előkészítésre fordíttattak: mi azonban nem akadályozta meg az előírt tananyag teljes bevégzését, mert a tanulók ezen úton odavitettek, hogy már a második félévben a tanároknak magyar nyelven való tanítását is kielégítő sikerrel követhették."

11 Az rendkívüli tantárgyak közé tartozott a francia, az angol és a latin nyelv, a szépírás és a gyorsírás, az ének, a zene, a mintázás, az egészségtan, a kézügyesség, a torna és a vívás, valamint a már tárgyalt vegytani elemző" gyakorlatok. A latin nyelv tanítása is egyre inkább előtérbe került, ugyanis a latin érettségivel rendelkező diák nemcsak a műegyetemekre, hanem a tudományegyetemekre is bejuthatott. Az 1886. évi értesítő teljes egészében közölte A latin nyelv a reáliskolában című szabályzatot. Ennek értelmében a latintanítás négy évfolyamon, csak képzett nyelvtanárok irányításával folyhatott. A tanfolyam elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tehettek a helybeli katolikus és evangélikus főgimnáziumokban.

34 Hazánkban az 1800-as évek közepén még egyáltalán nem volt hagyománya az iskolai rendszeres testgyakorlásnak. Rösch Frigyes,

35 az intézet tanára osztrák, német példán felbuzdulva 1863-ban tornaegyesületet alapított, és még ez év májusában megkezdte az oktatást, mégpedig ingyen. A két alreáliskola növendékei is részt vettek az eleinte a Király-vendéglő kertjében, majd az evangélikus templom csarnokában, a téli hónapokban pedig a Széchenyi téri Lenk-ház helyiségeiben folyó tornaórákon. 1867ben a Papréten, a város ezer négyszögölnyi telkén felépült Magyarország első állandó, az akkori igényeknek teljesen megfelelő, máig működő tornacsarnoka. A törvényhozás csak 1869-től tette kötelezővé az iskolai testnevelést, amikor az Sopronban már hagyományokkal rendelkezett. A főreáliskola tornaóráit az 1893/94-es tanévig ebben a tornacsarnokban tartották, az iskolától alig 10 percnyire. 1894-ben az intézet hátsó keresztépületében tornacsarnokot alakítottak ki. Télen ebben a tornateremben, jó időben pedig az iskolaudvaron tornáztak a diákok. Az iskola tanulói az 1890-es évektől rendszeresen részt vettek helyi és országos tornaversenyeken. Az évenkénti tanulmányi A Soproni m. kir. állami Főreáltanoda 1882/83. évi értesítője. Szerk. Salamin Leó. Sopron, 1883. 11. p. A Soproni m. kir. állami Főreáltanoda 1886/87. évi értesítője. Szerk. Salamin Leó. Sopron, 1887. 3. p. Rösch Frigyes (1832-1923) Reutlingenben született, reáliskolai tanulmányai után Stuttgartban lett egyetemi hallgató, majd különféle német városok reáliskoláiban tanított. 1853-ban került Felsőlövőre, ahol előbb a reáliskolában oktatott, majd 1858-tól a tanítóképző igazgatója lett. 1859-ben a soproni evangélikus alreáliskola tanára lett, majd a létrejövő községi reáliskolában folytatta oktatói tevékenységét. 1884-ben ment nyugdíjba. 1866-ban ő alapította meg a Soproni Torna és Tűzoltó Egyletet, ő kezdeményezte 1867-ben Magyarország első tornacsarnokának felépítését a soproni Papréten. 1887-ben Ferenc József koronás aranyérdemkereszttel tüntette ki, 1906-ban munkásságáért a Ferenc József rend lovagkeresztjét is megkapta. 1911-ben Sopron város díszpolgárává választotta. Szinnyd József: Magyar írók élete és munkái. 11. köt. Bp., 1906. 1331-1332. hasáb; Sarkady, 2002. 42. p. 429