Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Németh Ildikó: A reálirányú oktatás kibontakozása Sopronban a 19. században

sett, mégis 157 tanuló iratkozott be már az elsó' évben. Az 1869/70-es tanévben 207 tanulója volt az iskolának, ebból több mint 100 elsős. Gondoskodni kellett tehát párhuzamos első osztály felállításáról, ugyanakkor a negyedik osztályt is beindították. A következő években nagy ütemben fejlődött az iskola.

18 Az 1871/72-es tanévben a hatodik osztály megszervezésével a főreáliskola teljessé vált. Még ebben az évben megindult - hat főreáliskolai tanár közreműködésével - a felnőttoktatás is: a felnőttek számára szervezett szaktanfolyamok nyomán jött létre az 1870-es években az ipari, majd kereskedelmi szakiskola.

19 AZ ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA A reáliskola fenntartása súlyos terheket rótt a városra. A városatyák 1873-tól pénzügyi gondjaikra hivatkozva többször kérelmezték az intézet államosítását. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1875. december 20-án leiratban értesítette Sopron városát, hogy a községi főreáliskolát 1876. január l-jétől állami kezelésbe veszi.

20 A katolikusok nagy sérelmére a város a főreáliskolával együtt az iskolaépületet is átengedte az államnak. Az 1875-ben Sopronba látogató Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter, Sopron város országgyűlési képviselője, olyan kompromisszumos megoldást ajánlott a két szembenálló félnek - a városnak és a katolikus hitközségnek -, mely szerint a város 15 éven belül vállalja új iskolaépület felépítését, addig azonban a katolikus főelemi továbbra is helyet kap a főreáliskola épületében.

21 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1875. június 8-án kelt, 12.383. számú leiratában a főreáliskolákat kötelezően nyolcosztályossá bővítette és előírta, hogy „...a jövő tanévvel az érettségi vizsgálat a reáltanodákba is behozatik, olyformán, hogy a mondott tanévben a Vll-ik, azután pedig a Vlll-ik osztály végzettek lesznek kötelesek magukat annak alávetni,"

21 A soproni főreáliskolában - miként az egész országban - az 1875/76-os tanévben tartottak először reáltanodái érettségi vizsgálatot. írásbeli volt magyar és német nyelvből, valamint mennyiségtanból. A későbbiek során az érettségi tárgyak köre a Sz. kir. Sopron városa hitfelekeze ti jelleg nélküli Reáltanodájának értesítője az 1869/70. évi tanévben. Szerk. Ulber Mátyás. Sopron, 1870. 35. p.; Rösch Frigyes: Die hiesige Realschule. = Oedenburger Nachrichten (továbbiakban: ON) 1869. febr. 4. 1. p. Sz. kir. Sopron városa hitfelekezeti jelleg nélküli Reáltanodájának értesítője az 1873/74- évi tanévben. Szerk. Salamin Leó. Sopron, 1874. 16. p.; A Soproni m. kir. állami Főreáltanoda 1877/78. évi értesítője. Sopron, 1878. 60. p. A tanári kar hat tagja 1871-től a téli hónapokban előadásokat tartott felnőttek részére. Ezekből a tanfolyamokból alakult ki 1874-ben az Ipariskola és 1877-ben az Alsófokú Kereskedelmi Iskola. SL SV tan. ir. Apoe IX. 1031.; Lauringer Ernő: Az intézet története államosítása 50. évfordulója tiszteletére. In: A Soproni Állami Széchenyi István Reáliskola értesítője az 1925/26. évről. Szerk. Lauringer Ernő. Sopron, 1926. 39. p. Bán János: A Soproni Katolikus Konvent története. In: A Soproni Katolikus Konvent története, 1625— 2000. Szerk. Kovács József László. Sopron, 2000. 42. p. Sz. kir. Sopron városa hitfelekezeti jelleg nélküli Reáltanodájának értesítője az 1874/75. évi tanévében. Szerk. Salamin Leó. Sopron, 1875. 38. p. 426