Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Németh Ildikó: A reálirányú oktatás kibontakozása Sopronban a 19. században

don el nem sajátíthatják a gyakorlati életpályákra szükséges ismereteket. "

2 Az Evangélikus Konvent már ekkor, az 1840-es években törekedett önálló reáliskola létrehozására, azonban sem az evangélikus gyülekezet, sem a város nem rendelkezett a szükséges tőkével, így a reáliskola alapításának eszméje egy időre feledésbe merült. 1849 októberében Leo von Thun vallás- és közoktatásügyi miniszter Magyarországra vonatkozó tanügyi rendelkezésében a hazai középiskolákra is kiterjesztette az Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich című új középiskolai szabályzatot, amelyet eredetileg az osztrák örökös tartományok számára adtak ki néhány héttel korábban.

3 A rendelet intézkedett a nyolcosztályos főgimnázium létrehozásáról, és bevezette a szaktanári rendszert. A kötelező tárgyak mellett lehetőség nyílt szabadon választható tantárgyak - francia nyelv, szépírás, ének, rajz, testgyakorlás tanítására, ha az iskola biztosítani tudta ennek feltételeit. A főgimnáziumi tanulmányok érettségivel zárultak, amely bármely felsőoktatási intézményben való továbbtanulásra feljogosított. Az Entwurf ugyanakkor rendelkezett egy másjellegű, de szintén általánosan képző középiskola létrehozásáról is: a reáliskoláról. A három- vagy négyosztályos alreáliskolára épülhetett a három évfolyamos főreáliskola. Az alreál inkább az iparos- és kereskedőrétegek igényeit szolgálta ki, amennyiben gyakorlati jellegű polgári pályákra készített fel. A hatosztályos főreáliskola célja a magasabb szintű műszaki jellegű képzésre való előkészítés volt. A főreáliskolai tanulmányok záróvizsgával fejeződtek be, amely ellentétben az érettségivel, csak a műszaki felsőoktatásban való továbbtanulásra jogosított.

4 A tannyelv az eredeti rendelkezés szerint azon város lakóinak anyanyelve volt, ahol az iskola működött. 1850. január 30-án a soproni kerületi biztos, Stephan Freiherr von Hauer felszólította a városi tanácsot, hogy az Organisationsentwurf értelmében gondoskodjék egy alreáliskola felállításáról. Érdekességként jegyezzük meg, hogy ebben az évben Magyarországon csak Pozsonyban, Győrben és Pesten nyílt meg reáliskola.

5 Sopron város tanácsa a tanítók és a városi tanácsosok részvételével egy bizottságot jelölt ki a katolikus jellegű, kétosztályos városi alreáliskola felállítására. A bizottság által kidolgozott első javaslatot a kerületi biztos azzal az indoklással utasította el, hogy addig nem lehet reáliskolát létesíteni, míg annak előfeltétele, a négyosztályos elemi sem létezik. UtasíKárpáti Károly: A soproni m. kir. állami főreáliskola története. Sopron, 1896. (továbbiakban: Kárpáti, 1896) 21. p. Zibolen Endre: Az Entwurf kiterjesztése Magyarországra. = Magyar Pedagógia, 1984. 4. sz. 433-441. p. Mészáros István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája, 996-1948. Általánosan képző iskolák. Bp., 1988. 85. p. A reáliskolák vonatkozásában a következő lényegesebb változást az 1875. június 8-án kiadott vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet hozta, amely a korábban hat osztályos főreáliskolákat nyolc osztályossá tette, és itt is bevezette az érettségit. A pozsonyi alreáliskola első évi működéséről szóló, mintaként megküldött programfüzet megtalálható a városi tanács iratanyagában. Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára (továbbiakban: SL) Sopron város tanácsának iratai (továbbiakban: SV tan. ir.) Acta politica et oeconomica (továbbiakban: Apoe) IX. 469. Realschule Pressburg, Programm des Schuljahres 1850/51. 422