Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Tilcsik György: A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében

litzékkal a rongyszedés jogáról megkötött éves szerzó'dést az 1834- április 19-ei tanácsülésen meghosszabbították,

42 ám az 1835. május 20-ai tanácsülés azt konstatálta, hogy Porlitz a szerződésben rögzített fizetési feltételeket nem teljesítette. Ugyanakkor Schenk Ferenc városbíró bejelentette, hogy Rosenberger Maximilián, óperinti izraelita Porlitznál magasabb összeget hajlandó fizetni a városban való rongyszedés jogáért. A tanácsülés úgy döntött, hogy ha Rosenberger eló're hajlandó az ígért összeget lefizetni, akkor övé lesz a rongyszedés joga. Az 1835. május 30-ai tanácsülés jóváhagyta a város és a Rosenberger Maximilián között megkötött, az 1835. április 24-étől 1838. április 25-éig érvényes szerzó'dést, amely szerint félévente eló're lefizetendő 50 vft, azaz 20 pft ellenében az óperinti zsidó kizárólagos rongyszedési jogot szerzett Szombathelyen. A szerződést Rosenberger kezdeményezésére, az 1837. szeptember 9-ei tanácsülésen változatlan feltételekkel az 1838. április 24- és 1841- április 24. közötti időszakra meghosszabbították.

43 Korszakunkban Szombathely város a hozzávetőlegesen 120 pozsonyi mérő

44 kiterjedésű erdőiben termett gubacsot nem saját maga hasznosította, illetve értékesítette, hanem a gubacs leszedésének jogát évente licitáción haszonbérbe adta. Az 1800 és 1848 között lezajlott, közel félszáz árverés iránt a Szombathelyen, valamint a környéken élő izraeliták erőteljes érdeklődést tanúsítottak, amit fényesen igazol, hogy a licitácók több mint egyharmadát zsidó személy vagy zsidó személyek nyerték meg. A város erdőiben termett gubacs leszedésének jogát ily módon megszerző izraeliták névsorában több olyan, már fentebb említett nevet találhatunk, mint a szombathelyi Engl Moysesé és Porlitz Wolfé, az óperinti Salamon Józsefé, a szintén Operintben lakó Rosenberger Maximiliane vagy a Szombathelyre 1840 után betelepedett Grünwald Sámuelé. Érdemes felfigyelni, hogy jónéhány olyan személy - közöttük természetesen nem egy izraelita is - volt, akik többször is elnyerték a gubacsszedés bérleti jogát. Ilyen volt többek között a Szentmártonban lakó Kellner Jakab, aki 1810-ben, 1812-ben és 1815-ben, az Operintben élő Salamon József, aki 1820-ban, 1824-ben, 1835-ben és 1841-ben, vagy a szintén óperinti, majd szombathelyi lakos Rosenberger Maximilián, aki 1831 után 1844-ben szerezte meg egyedül vagy valamely társával, esetleg társaival együtt a gubacsszedés jogát.

45 VaMLSzvjkv. 40, 733/1833-1834. Nem tudjuk, mi volt a neve és hány éves volt ekkor Porlitz fia, de valószínűsíthetőleg Porlitz Ignácról van szó, aki az 1848-ban összeíráskor 28 éves volt, azaz a bérlet idején 15 év körüli lehetett. VaML Zsö. 1848. évi összeírás. VaMLSzvjkv. 83., 99/1835-1836, 260, 316/1837-1838,-VaMLSzvir. fasc. 169. nr. 66. Területmérték. 1 pozsonyi méró' = 600 négyszögöl. 1 négyszögöl = 3,5996 m

2

. Bogdán htván: Magyarországi hossz- és fóldmértékek, 1601-1874. Bp, 1990. 408, 583, 585. p. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. IV. Levéltártan és történeti forráskiadványok; 6.) VaMLSzvjkv. 1808-1810. 155. p, 1810-1812. 111. p, 1812-1813. 105-106. p, 1813-1814.353-354. p, 1814-1816. 428-429. p, 268/1820-1821, 217/1822-1823. 308, 309/1824-1825, 319/1825-1826, 258/1831-1832, 249/1835-1836, 336/1841-1842, 321/1842-1843, 349/1844-1845, 400/18451846,- VaML Szvir. fasc. 130. nr. 17, fasc. 130. nr. 68, fasc. 132. nr. 12, fasc. 132. nr. 47, fasc. 135. nr. 48, fasc. 139. nr. 94, fasc. 149. nr. 92, fasc. 156. nr. 75, fasc. 165. nr. 88, fasc. 167. nr. 69, fasc. 173. nr. 273, fasc. 176. nr. 68, fasc. 177. nr. 143. 378