Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Tilcsik György: A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében

Az 1840:29. te. életbeléptetése nem csak az izraeliták Szombathelyen történő letelepedésében, hanem - miután lehetővé tette a magyarországi születésű zsidók számára, hogy az országban bárhol lakjanak, továbbá, hogy gyárat alapítsanak, ipart űzzenek és kereskedjenek - a városban való kereskedésében is alapvetően új, számukra kedvező változásokat hozott. Ennek következtében - miként előzőleg már említettük 1840 őszétől kezdve nagyszámú lakhatási kérelem érkezett a szombathelyi tanácshoz, melyek jelentős részében kereskedő volt a kérelmező, és ennek megfelelően a kérelem sok esetben kereskedési vagy boltnyitási kérvénnyel egészült ki. Utóbbiakat általában a lakhatási kérelemmel egyező módon bírálták el, és az így engedélyt szerzett személynek - attól függően, hogy boltját vagy a kereskedését milyen osztályba sorolták - azonban természetesen meghatározott összeget kellett a város házipénztárába befizetnie. Néhány olyan boltnyitási kérelem is a város elé került 1840 és 1848 között, amelyet olyan izraeliták nyújtottak be, akik előzőleg csak lakhatási engedélyt kértek és kaptak a tanácstól. Ilyen volt Neumann Salamon, aki 1841-ben kapott lakhatási engedélyt, majd az 1842. május 14-ei tanácsülésre terjesztette be boltnyitási kérelmét. A tanácsülés megvizsgáltatta Neumann vagyoni helyzetét, és miután az elégségesnek bizonyult, az 1842. május 28-ai tanácsüléstől megkapta az engedélyt, hogy Venczl Antal Nagykar utcai házában rőfös-, fú'szereses- és vegyeskereskedését megnyissa, amiért 15 pft évi díjat volt köteles a városnak fizetni.

46 Az 1843 novemberében Szombathelyre telepedett rohonci születésű izraelita, Neuherr Henrik az 1846. augusztus 8-ai tanácsüléstől kért boltnyitási engedélyt lisztkereskedés céljából, és miután ellene semmiféle panasz és törvényes akadály nem merült fel, a tanács évi 10 pft lefizetése ellenében helyt adott kérvényének.

47 Preiss Henrik, lakompaki zsidó - aki 1843 őszétől lakott Vas megye székhelyén az 1846. augusztus 8-ai tanácsüléstől arra kért engedélyt, hogy addig szekérről űzött rőföskereskedése helyett egy, a Poczmann János Kám utcai házában kialakított boltban kereskedhessen. A tanácsülés nem emelt kifogást, és 15 pft-ban szabta meg az izraelita által évente fizetendő összeget.

48 Khon József, felsőszelestei születésű, 1843 februárjában Rohoncról Szombathelyre települt izraelita piperekereskedésének folytatása céljából folyamodott boltnyitási jogért az 1847. november 13-ai tanácsüléshez. Khon az engedélyt 10 pft évi bér fejében minden további nélkül megkapta.

49 A zsidó kereskedők számának ugrásszerű növekedésével állt összefüggésben, hogy 1840 után több izraelita kereskedő kérte a várostól boltja besorolásának, vagy kereskedési taksájának csökkentését. A benyújtott kérelmeket a tanács minden esetben gondosan mérlegelte, és indokolt esetekben helyt adott a kérelemnek. Ez történt például a Königsberger Eduárd által az 1844- május 11-ei tanácsülésre beadott folyamodVaMLSzvjkv. 889/1840-1841., 93., 114-, 126/1842-1843. VaML Szvjkv. 522/1843-1844., 386/1846-1847. VaML Szvjkv. 488., 523/1843-1844., 422/1846-1847. VaML Szvjkv. 753/1842-1843., 704/1847-1848. 379