Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Tilcsik György: A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében

gen, izraelita és nem izraelita kereskedőket, hogy akiknek nincs a városban való lakhatásra engedélye, azok áruikat mielőbb vigyék el Szombathelyről. Ha pedig azokból valamit eladni szándékoznának, elkobozzák tőlük. Annak érdekében pedig, hogy a zsidók deponált boraikat és gabonájukat a város sérelmére a városban vásárokon kívül ne tudják értékesíteni, elrendelték boraik és gabonáik felmérését. Közben Vas megye is hasonló tartalmú határozatot adott ki, majd az 1824. augusztus 28-ai városi tanácsülés megerősítette a január 15-ei és a július 24-ei tanácsülés határozatát, ám mindezek kevésnek bizonyultak.

39 Azt, hogy a tiltó határozatok nem hozták meg a kívánt eredményt, ékesen bizonyítja, hogy az 1828. október 25-ei városi közgyűlés azt rendelte el, hogy a jövőben a polgáresküt tevő személyek a hitformulában kötelesek megesküdni, hogy izraelita személyeknek semmiféle épületet vagy helyiséget árendába nem adnak.

40 Ugyanakkor a Szombathelyen kereskedést folytató izraeliták nem csak gabona vagy bor - bár elsősorban e két árucikk -, hanem gubacs raktározására is béreltek helyiségeket a városban. így tett Salamon József, óperinti zsidó, aki Kreutzer János szombathelyi polgár és szappanfőző mester házában lévő raktárhelyiséget a közösen megvásárolt gubaccsal töltötte meg. Salamonnak azonban sürgősen el kellett utaznia, és mire visszatért a városba a szappanfőző Perl Pinkasz zsidónak adta árendába a gubaccsal teli helyiséget. Salamon az 1828. augusztus 27-ei tanácsüléshez fordult igazát keresve. A tanácsülés - miután korábbi határozatait megismételve leszögezte, hogy a város polgárai kereskedési célból raktáraikat izraelitáknak ne adják ki - mindkét felet meghallgatta. Kreutzer elismerte, hogy szóban megegyezett Salamonnal a bérletről, ami azért is egyértelmű volt, mert a raktárban tárolt, 16.800 vft értékű gubacs szolgált a bérlet zálogául. A tanácsülés úgy foglalt állást, hogy a szóbeli egyezség ugyanolyan erejű, mint az írásos, azaz a szappanfőzőnek nem állt jogában a bérletről mással tárgyalni, és így a Kreutzer és Salamon közötti megállapodást érvényesnek nyilvánította.

41 Feltűnő, hogy az 1830-as években alig-alig kényszerült a város az izraeliták által a polgároktól bérbe vett raktárhelyiségek ügyében intézkedni, mígnem az 1840:29. te. e területen is új helyzetet teremtett. Ennek áttekintése előtt azonban még olyan kereskedelem két olyan területéről, a rongy- és a gubacskereskedelemről kell röviden szót ejtenünk, amelyekből - legalábbis Vas megye székhelyén - az izraeliták erősen kivették részüket. Porlitz Jakab Szentmártonban lakó zsidó beadvánnyal fordult az 1833. április 27-ei tanácsüléshez. Ebben egyrészt közölte, hogy az előző évben bekövetkezett tűzvész során súlyos károkat szenvedett, továbbá, hogy felesége két éve betegen fekszik, másrészt pedig azt kérte, hogy fia Szombathelyen kizárólagos joggal rongyot gyűjthessen. Porlitz - negyedévenkénti részletekben - évi 10 pft-ot ajánlott a kizárólagos rongygyűjtés jogáért cserébe. A tanácsülés elfogadta Porlitz ajánlkozását, és kikötötte, hogy a negyedévenként esedékes összeget előre kell a város házipénztárába befizetnie. A PorJy VaML Szvjkv. 332., 435/1823-1824., 251., 319., 328/1824-1825. 40 VaML Szvjkv. 298/1828-1829. 41 VaML Szvjkv. 215/1828-1829. 377