Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Tilcsik György: A zsidóság szerepe Szombathely kereskedelmében a 19. század első felében

mely városi polgárt azért marasztalt el, mert zsidóknak raktározási célból bérbe adta pincéjét vagy háza valamely más helyiségét. Az első ilyen adat korszakunk legelejéről származik, hiszen már az 1805. június 1-jei tanácsülésre bejelentés érkezett, hogy néhány polgár „... rész szerint a zsidókkal egyet értvén, velük együtt kereskednek, rész szerint nékiek pro deposito helet adnak .. "

n

. A tanácsülés szigorú - de pontosan meg nem határozott és rögzített - büntetéssel fenyegette meg azokat a nem helybeli személyeket, akik a városban raktárakat tartanak fenn.

33 Az 1807. október 28-ai tanácsülésen Könczöl Ferenc városbíró bejelentette, hogy - jóllehet a város már többször megtiltotta, hogy polgárai pincéiket idegeneknek árendába adják - Mózer János pincéjét bortárolás és kereskedés céljából egy rohonci zsidónak mégis bérbe adta. A tanácsülés egy küldöttséget menesztett Mózer pincéjéhez, hogy a bort és a pincét lepecsételjék, és elrendelte, hogy ha a zsidó a borát három napon belül nem viszi el a pincéből, akkor a város konfiskálja azt.

34 Az 1815. május 15ei városi közgyűlés a hetivásárokon eladandó gabona, főzelékfélék és gyümölcsök spekulációs célú felvásárlását megakadályozandó, - miután „... ez ilyes szegénységet nyomorgató speculatiot leginkább a zsidók /:kik e végre ezen városban a purger házoknál depositoriumokat tartani szoktak:/ űznek, ugyan azért, hogy a zsidóknak ebbeli csalfa tráficáciáik ell hárittassanak ..." is - a város polgárainak 32 ft büntetés terhe mellett megtiltotta, hogy zsidóknak raktározási célból bármilyen helyiséget bérbe adjanak. Ugyanakkor előírták azt is, hogy ha valamely izraelitát azon kapnak, hogy bort, gabonát vagy bármiféle portékát mégis a városban raktározni merészel, annak az összes megtalált és lefoglalt áruját el kell kobozni.

36 És bár e városi közgyűlés határozatait az 1815. július 10-ei közgyűlés megerősítette, a városi tanács egy konkrét bejelentés nyomán e határozatokat 1820-ban két alkalommal is megújítani kényszerült,

37 mely tény arra utal, hogy azoknak a magas büntetési összeg ellenére, bizony nem sok foganatja volt. Az egyik, 1820-ban nyilvánosságra került eset érdekessége volt, hogy egy rohonci zsidó a Szombathely város bírájától, Pletnics Jánostól bérelt pincében deponálta kereskedésre összevásárolt borait.

38 1824. január 15-ei tanácsülés elrendelte városban lévő, zsidók által bérelt raktárak és pincék összeírását. Az elkészült lista ismeretében az 1824- július 24-én lezajlott tanácsülés megerősítette azt a korábbi határozatot, hogy 32 vft-ra büntetik azokat, akik az országos vásárokon kívül kereskedő zsidóknak és más vidéki kereskedőknek raktározás céljából bármilyen helyiséget bérbe adnak. Ugyanakkor felszólították az ideVaML Szvjkv. 1805-1806. 56. p. Uo. VaML Szvjkv. 1807-1808. 190. p. VaML Szvjkv. 1814-1816. 313. p. VaML Szvjkv. 1814-1816. 314. p. VaML Szvjkv. 1814-1816. 391. p., 1820-1821. 44-45., 63. p. VaML Szvjkv. 1820-1821. 44-45. p. 376