Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Rudolf Kropf. Kézművesség és földesúri birtok a szalónaki uradalomban

Az gabonaneműek 1807. évi eladási jegyzéke szerint például június 25-én „ ... Pumin Barbara szalónaki asztalosműhelyének a búza elejéének l pozsonyi mérőjéért 5 forint 30 krajcárt ,. ,"

3:i kellett fizetni. 1806. április 12-én a szalónaki Ludwig Farkas pékmester 100 pozsonyi méró' búza elejét vett, mérőnként 6 ft-ért, május 10-én 13 pozsonyi mérő búza elejét mérőnként 6 ft 15 kr-ért, majd június 9-én 16 pozsonyi mérő búza elejét vásárolt, mérőnként 6 ft-ért.

36 Mindemellett a szalónaki iparosok más áruféleségek eladási listáján is szerepelnek, így krumpli eladási jegyzékén, vagy az ún. „konyhai áruk" azaz só, tojás, káposzta, fa stb. - jegyzékén.

37 A nagybirtok kialakulásával az uradalom szükséglete is megnövekedett a céhes ipari termékek iránt. A földesurak várudvaraikban ún. „udvari kézműveseket" is foglalkoztattak, hogy fedezni tudják az ipari termékek iránti keresletet. A Batthyányak szolgálatában álló személyek között a 16. és 17. században egyre több iparos tűnt fel. 1567-ben Szalónakon 48 személyt soroltak fel, közöttük tóásókat, malomépítőket, téglavetőket, kovácsokat, kocsisokat, dárdakészítőket stb. 1641/1642-ben a rohonci és a szalónaki várudvarban az uradalmai személyzet között 7 iparost, 17 mesterlegényt és iparos tanoncot említettek.

38 A szalónaki uradalom 1767 és 1818 közötti „illetménytáblázatai", amelyek minden foglalkoztatottat tartalmaznak, az iparosok között csak l-l uradalmi pintért és ácsot jegyeztek fel. A Batthyány-birtokok a 18. században megtörtént felosztása után az udvari kézművesek iránti igény jelentősen visszaesett, és a szükséges kézműipari termékeket jobbára polgári mesterektől szerezték be. 1771-ben egy ácsmester 50 rajnai ft fizetséget kapott, 10 rajnai ft-ot pedig lakásra, továbbá megillette 365 pint bor (pintjét 4 kr-ral számolva), 24 rajnai ft 20 kr pénzbeli megváltás, valamint 250 font marhahús, 4 pozsonyi mérő búza, 10 Vi pozsonyi mérő gabona, Vi pozsonyi mérő hajdina, 18 font zsír és 24 font só. Az udvari pintér - akinek évente 300 vödröt kellett készíteni, és akinek a kisebb munkákért külön fizették - 20 rajnai ft-ot, 365 pint bort (pintjét 4 kr-ral számolva) 24 rajnai ft 20 kr pénzbeli megváltást, 200 font marhahúst, 2 Vi pozsonyi mérő búzát, 8 pozsonyi mérő gabonát, 2 Vi pozsonyi mérő hajdinát, 12 font zsírt és 15 font sót kapott. Leiner Ádám, az uradalmi pintérmester ráadásul a két legényével együtt a várban lakott.

39 Városszalónakon a 17. század végétől létezett egy, a Batthyányiak védelme alatt álló zsidó község. Zsidó iparosok mindenekelőtt a II. József-féle türelmi rendelet értelmében űzhettek ipart. Magyarországon az 1805. évi céhreform tette lehetővé az önállósodásukat, de ennek ellenére sok rendelkezés korlátozta a tevékenységüket. Izraelitákat nem lehetett felvenni a céhekbe. Csak zsidó segédeik lehettek, továbbá nem rendelkezhettek ingatlant. 1822-ben a szalónaki zsidó községben 90, foglalkozás szerint 5 BLAHSBVI-b3-241. 16 BLAHSBVI-b3-240. " Hogy az uradalmi termékek piaca szempontjából pontosabb megállapításokat tehessen, további részletkutatásokra van szükség. 8 Zimányi, 1992. 113. p. 9 BLA HS B Vl-a-49.; BLA HS Besoldungstabelle, 1771. 317