Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Rudolf Kropf. Kézművesség és földesúri birtok a szalónaki uradalomban

RUDOLF KROPF KÉZMŰVESSÉG ÉS FÖLDESÚRI BIRTOK A SZALÓNAKI URADALOMBAN Az eredetileg egészen kicsi szalónaki uradalom Andreas Baumkircher, a „stájer lovag" alatt, a 15. század második felében jelentős birtokká fejlődött. Kezdetben a Szalónak várától a Fehérpatak-völgyben Sámfalváig és Incédig húzódott le. Vásárlás útján, vagy kisebb birtokok és uradalmak sorának királyi adományozása révén azután nagy uradalommá alakult. Andreas Baumkircher először a Tompek-örökösöktől szerezte meg a szalónaki, majd 1446-ban a pinkaóvári uradalmat annak viszonylag értékes és kiterjedt vashegyi szóló'ivel együtt. Fiai, Georg és Wilhelm Baumkircher 1482-ben a Lapincs völgyében néhány kisebb nemesi birtok mellett megvásárolták az ó'ribükkösdi, majd 1490-ben a jelentős rohonci uradalmat. A rohonc-szalónaki uradalom a maga 43 településével tekintélyes nagyságú volt. Egyfelől a Lapincs völgyétől csaknem Kőszegig, másfelől Szalónaktól a Vashegyig terült el.' I. Ferdinánd király 1527-ben a rohonc-szalónaki uradalmat hívének, Batthyány Ferencnek adományozta. Az uralkodó háramlott birtoknak tekintette az uradalmat, mivel a Baumkircher család férfiágon kihalt. Batthyány a németújvári uradalmat már 1524-ben megkapta, az adományt azonban csak 1537/1538-ban tudta a Baumkircher-örökösökkel szemben érvényesíteni, akik igazolni tudták, hogy az uradalmakhoz vásárlás útján jutottak, azaz szerzett birtokuk volt. Batthyány Ferenc 1544-ben vásárlás révén az uradalom másik felét is meg tudta szerezni. A rohonc-szalónaki uradalomnak ez az óriási birtokegyüttese - a németszentgróti uradalmat kivéve, amely a németújvári uradalomba olvadt bele - a 17. század közepéig fennmaradt.

2 Engel Pál: Andreas Baumkircher und Ungarn. Quellen zu Andreas Baumkircher im ungarischen Staatsarchiv. In: Andreas Baumkircher und seine Zeit. Symposion im Rahmen der „Schlaininger Gespräche" vom 24. - 26. September 1982 auf Burg Schlaining. Red. Rudolf Kropf, Wolfgang Mayer. Eisenstadt, 1983. (továbbiakban: Kropf- Mayer, 1983.) 247. p. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland; 67.); Zimányi Vera: A rohonc-szalónaki uradalom és jobbágysága a XVI-XVII. században. Bp., 1968. (továbbiakban: Zimányi, 1968.) 13. p.; Kropf, Rudolf: Andreas Baumkircher als Grundherr und Wirtschafts treibender. In: Kropf- Mayer, 1983. 191. p.; Prickler, Harald: Schlaining im Mittelalter. In: Festschrift zur Stadterhebung der Stadtgemeinde Stadtschlaining mit den Ortsteilen: Altschlaining, Drumling, Goberling, Neumarkt im Tauchental und Stadtschlaining (továbbiakban: Festschrift zur Stadterhebung, 1992.) Stadtschlaining, 1992. (továbbiakban: Prickler, 1992.) 70. p. Zimányi, 1968: 13. p.; Schaff er, Roland: Zur Genealogie der Baumkircher. In: Andreas Baumkircher Erben und Nachfolger. Symposion im Rahmen der „Schlaininger Gespräche" vom 24. - 26. September 1989 auf Burg Sclilaining. Red. Ulrike Docker - Rudolf Kropf. Eisenstadt, 1992. (továbbiakban: Docker - Kropf, 1992.) 11. p. (Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland; 88.) 307