Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Wolfgang Gürtler: Adatok a mai burgenlandi és a kőszegi kézművesek kapcsolataihoz

1799. június 21.: Fleischhacker János, Locsmánd, vargamester, evangélikus 1799. július 12.: Paar György János, Oribánya, csizmadia, evangélikus 1799. december 13.: Frech Mihály, Klastrom, takácsmester, katolikus 1800. január 24.: Fischer Mihály, Nagymarton, fuvaros, katolikus 1801. április 17.: Kaufmann Pál, Locsmánd, vargamester, evangélikus 1801. szeptember 11.: Kirman József, Léka, bognár, katolikus 1801. október 12.: Frast János, Lorettom, festőmester, katolikus 1802. január 15.: Tank István, Locsmánd, fuvaros, katolikus 1802. április 30.: Mayer Teofil, Locsmánd, pékmester, evangélikus 1805. június 10.: Krauszler Tamás, Sopronszentmárton, molnármester, katolikus 1805. november 4.: Pozman Ferenc, Doborján, tímár, katolikus 1806. január 4.: Pferschi Mihály, Szalónak, molnármester, katolikus 1806. június 20.: Czveiler Tamás, Mészeverem, kovácsmester, evangélikus 1807. január 23.: Hoffer Ferenc, Borostyánkő', csizmadiamester, evangélikus 1807. május 29.: Szantner József, Vörösvár, szabómester, katolikus 1807. október 9.: Schlciffer Mihály, Locsmánd, molnármester, katolikus 1808. november 7.: Mederl János, Sopronnyék, kalapos, katolikus 1808. november 14.: Molnár János, Rohonc, fazekasmester, katolikus 1809. március 17.: Paulin Antal, Locsmánd, tímár, katolikus 1809. október 2.: Steindl Zsigmond, Szalónak, molnármester 1811. október 4-: Steiner Mihály, Lépesfalva, szabómester, evangélikus 1812. július 31.: Scherman József, Borostyánkő, csizmadialegény, katolikus 1814- február 4-: Fux György, Sopronhársfalva, csizmadiamester, evangélikus 1814- december 16.: Scheidel Pál, Sopronkeresztúr, németvarga-mester, katolikus 1815. szeptember 11.: Tarner József, Sopronnyék, mészáros, katolikus 1816. november 8.: Pausch György. Rohonc, vargamester, evangélikus 1817. május 2.: Putz János, Sopronkeresztúr, csimadiamester, katolikus 1817. december 19.: Kurtz György, Sopronnyék, rézműves, katolikus 1818. március 6.: Kurtz József, Öribükkösd, csizmadia, evangélikus 1820. február 8.: Czam József, Kismarton, németszabó-mester, katolikus A céhek közötti kapcsolatok Alapvető gazdasági jelentőségű volt a kézműves mesterek számára, ha egy céhhez tartoztak. Miként már említettük, ez a 17. század közepéig azt jelentette, hogy a városon kívül lakó és dolgozó mesterek így nem házaló iparosok, hanem „vidéki mester"-ként a városi céhszervezetek tagjai voltak. Ez a városi mesterekkel szemben az árusításánál hátrányt jelentett számukra, ráadásul a vidékieket feltehetőleg soha vagy csak ritkán választották meg egy városi céh funkcionáriusának, például céhmesterének. Ez azt eredményezte, hogy a mindenkori jobbágyoknak maguknak kellett gondoskodniuk, hogy az uradalomtól engedélyt kapjanak egy saját (földesúri) céh megalapításához, valamint a céhszabályzat elkészítéséhez. A szokásos módon, ehhez megkeresték a mestertársaikat vagy egy város magisztrátusát a városi céhszabályzat hitelesített másolatának 298