Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Solymosi László: Szabadság és szolgaság Szent István korában

SOLYMOSI LÁSZLÓ SZABADSÁG ÉS SZOLGASÁG SZENT ISTVÁN KORÁBAN* A középkorban is jól ismert szabadság - szolgaság (libertás - servitus), illetve társadalmi megközelítésben a szabad - szolga (liber - servus) dichotomia lényegét Nagy Károly sokszor idézett utasítása a következőképpen fogalmazta meg: „non est amplius nisi liber et servus."

1 Az ember tehát vagy szabad, vagy szolga, harmadik lehetőség nincsen. A gondolat az antikvitásból származott. Gaius, a 2. században élt római jogász tankönyve, a nagyrészt fennmaradt Institutiones mondta ki: a személyek legfőbb jogi felosztása az, hogy minden ember vagy szabad, vagy szolga: „summa divisio de iure personarum haec est, quod omnes homines aut liberi sunt aut servi."

2 A római jogi felfogást - mint annyi minden mást - az egyház közvetítette tudós papjai révén a császár és jóval később Szent István király udvarába. Az egyház azonban nemcsak közvetített. Bár a 600 táján élt Sevillai Szent Izidor nyomán még az ezredfordulón is azt hirdette, hogy „az első ember vétke miatt isteni végzésből jutott az emberi nemnek a szolgaság büntetetése", ez nem akadályozta meg abban, hogy elvi és gyakorlati síkon egyaránt részt vegyen a társadalmi viszonyok alakításában.

3 Mindenekelőtt a keresztény tanítással összhangban, tiltotta a gyilkosságot, s Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztályának A történeti helyzettudat alakváltozásai: kényszerpályák és alternatívák a magyar lörténekmben című tudományos ülésszakán 2000. május 3-án elhangzott előadás jegyzetelt változata. Capitularia regum Francorum. Denuo ed. Alfredus Boretius. Tom. 1. Hannoverae, 1883. 145. p. (Monumenta Germaniae Historica. Capitularia; 1.); Vö. Wolfram, Herwig: Salzburg - Bayern - Österreich. Die Conversio Bagoariorum et Carantanorum und die Quellen ihrer Zeit. Wien-München, 1995. 145. p. (Mitteilungen des Instituts fur Osterreichische Geschichtsforschung. Ergänzungsband; 31.) Idézi Schott, Clausdieter: Freiheit und Libertás. Zur Genese eines Begriffs. In: Zeitschrift der SavignyStiftung für Rechtsgeschichte, Germanistische Abteilung. Bd. 104- 1987. (továbbiakban: Schott, 1987.) 93. p.; Vö. Serédi Jusztinián: Az emberi szabadság a kánonjogban. Klny. a Szent István Akadémia Értesítőjének 1942. évi XXVII. kötetéből. Bp., 1943. (továbbiakban: Serédi, 1943.) 3. p. Propter peccatum primi hominis humano generi poena divinitus illata est servis. Decretum Burchardi Wormaciensis episcopi XV 44. Patrologiae cursus completus. Series Latina CXL. Ed. Jacques-Paul Migne. Prope portám Lutetiae Parisiorum, 1853. (továbbiakban: Migne, 1853.) 908. hasáb. Az a felfogás, hogy a szolgaság a bűn következménye Szent Ágostonra (De Civitate Dei XIX 15) megy vissza. Hoffnvinn, Hartmut: Kirche und Sklaverei im frühen Mittelalter. = Deutsches Archiv, 1986. Heft 1. (továbbiakban: Hoffmann, 1986.) 24. p- 58. jegyzet.; Vö. Grundmann, Herbert: Freiheit als religiöses, politisches und persönliches Postulat im Mittelalter. = Historische Zeitschrift (továbbiakban: HZ) 1957. Heft 1. 49. p.; Szűcs Jenő: Társadalomelmélet, politikai teória és történetszemlélet Kézai Gesta Hungarorumában. = Századok (továbbiakban: SZ) 1973. 3. sz. (továbbiakban: Szűcs, 1973.) 581-582. p. 27