Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Solymosi László: Szabadság és szolgaság Szent István korában

ennek szellemében szükségesnek tartotta, hogy egyházi büntetéssel fenyegesse meg azt is, aki a saját szolgáját ölte meg. Több-kevesebb sikerrel arra törekedett, hogy a házasság intézményét a szolgák körében is érvényre juttassa, végül korlátozni igyekezett a rabszolga-kereskedelmet.

4 A szabadsághoz ambivalens módon viszonyult. A papság számára a szabad állapotot tette a tanultság mellett a legfontosabb kritériummá, amikor megkövetelte, hogy szolgát csak felszabadítása után szenteljenek pappá. Támogatta, hogy szolgákat az egyház számára, nevezetesen az egyház szolgálatára szabadítsanak fel, ugyanakkor tilalmazta, jobb esetben erősen korlátozta, hogy az egyházi földesúr szabaddá tegye az egyházi birtokon tömegesen élő szolgákat. Legfeljebb arra törekedett, hogy saját birtokain a kötelezettségek pontos megfogalmazásával és írásban történő' rögzítésével a szolganépesség helyzetét elviselhetőbbé tegye.

5 A társadalmi fejlődés során a szabadságot eltérő módon - teljesen vagy részlegesen - biztosító szolgafelszabadítások különféle típusainak elterjedésével az ezredfordulóra széttöredezett az ismert társadalmi dichotomia. Ennek legnyilvánvalóbb jele az volt, hogy Nyugat-Európában az ezredfordulón a társadalomról másik nézet terjedt cl. Ez a felfogás nem a társadalom jogi, hanem funkcionális tagoltságát tekintette meghatározónak. Az előbbi kétpólusú rendszerként fogta fel a társadalmat, antik mintára szabadok (liberi) és szolgák (serví) konglomerátumát látta benne.

6 Az utóbbi elképzelés szerint meghatározott hivatási! csoportok, „rendek" (ordines): az imádkozok (oratores), a harcosok (pugnatores vagy bdlatorcs) és a dolgozók (laboratorcs) alkották a társadalmat.

7 A hivatások teljesítése, a „rendek" közti harmónia, kölcsönös függőség és szoliHoffmnnn, 1986. 11-18. p.; Vö. Wolter, Mein;: Die Synoden im Reichsgebiet und in Reichsiealien von 916 bis 1056. Paderborn-München-Wien-Zürich, 1988. 27., 226., 287., 477., 479., 487. p. (Konziliengeschichte. Reihe A. Darstellungen.) Fichterum, Heinrich: Lebensordnungen des 10. Jahrhunderts. Studien über Denkart und Existenz im einstigen Karolingerreich. Bd. 2. Stuttgart, 1984. 490-494. p. (Monographien zur Geschichte des Mittelalters; 30/2.); Hoffmann, 1986. 18-21. p.; Die Konzilien Deutschlands und Reichsitaliens, 9161001. Teil 1., 916-960. Hg. v. Ernst-Dieter Hehl unter Mitarbeit v. Horst Fuhrmann. Hannover, 1987. 39-40. p. (Monumenta Germaniae Historica. Concilia; 6/1.); Will, Joíianna B.: Die Rechtsverhältnisse zwischen Bischof und Klerus im Dekret des Bischofs Burchard von Worms. Eine kanonistische Untersuchung. Würzburg, 1992. 78-81. p. (Forschungen zur Kirchenrecht.swissenschaft; 12.); Bischöfe, Mönche und Kaiser, 642-1054- Hg. v. Gilbert Dagron-Pierre, Riché-André Vauchez. Deutsche Ausgabe bearb. und hg. v. Egon Boshof. Freiburg-Basel-Wien, 1994. 750-758., 780. p. (Die Geschichte des Christentums; 4.); Vö. Ilona G. Bolla: Das Dienstvolk der königlichen und kirchlichen Güter zur Zeit des frühen Feudalismus. In; Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Historica. Tom. 17. Bp., 1976. 21-24. p.; Uó'.: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon. Bp., 1983. (továbbiakban: Bolla, 1983.) 43-44, 208-211. p. (Értekezések a történeti tudományok kikéből. Uj sorozat; 100.) 6 Schott, 1987. 84-109. p.; Vő.: Freiheit, Freie. In: Lexikon des Mittelalters. Bd. 4- München-Zürich, 1989. 896-899. p.; Vö). Schulze, Ham K.: Rodungsfreiheit und Königsfreiheit. Zur Genesis und Kritik neuerer verfa.ssungsgeschichtlicher Theorien. = HZ 1974. Halbjahr II. Heft 3. 529-550. p. Györffy G^org}: István király és müve. Bp., 1977. (továbbiakban: Györffy, 1977.) 462., 580. p.; Dub)

1

, Georges: Les trois ordres ou l'imaginaire du féodalisme. [Paris|, 1978. kül. 25-81. p.; Oexíe, Otío Gerhard: Tria genera hominum. Zur Geschichte eines Deutungsschemas der sozialen Wirklichkeit in Antike und Mittelalter. In: Institutionen, Kultur und Gesellschaft im Mittelalter. Festschrift für Jo.sef 28