Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Herényi István: Nyugat-Magyarország a honfoglalás korában

Bulcsú horka és az erdélyi Gyula bizánci látogatása elősegítette a bizánci egyház misszióját. Altalánosságban csak Gyula térítő püspökét szokták emlegetni, de nem zárható ki, hogy Bulcsú horka is hozott magával térítő püspököt. A veszprémi apácák görög nyelvű oklevele, a tihanyi bazilita szerzetesek barlangjai, a Pantaleon, Ilona, Demeter, Szentiván, Kozma-Damján patrocíniumok is Bizánc missziójára engednek következtetni. 973 előtt csak a keleti egyház terjedésérc találunk adatokat, bár kétségtelen, hogy a nyugati hadjáratok idején a nyugati egyházzal is megismerkedtek a hadrakelt seregek vitézei, sőt még térítés is történt közöttük. Végül, de nem utolsó sorban nem feledkezhetünk meg az idegen lovagok szállásbirtokairól sem. Gizella királynővel Herman és Kyal lovagok jöttek Magyarországra, és mindketten Szombathely környékén kaptak szállást.

17 Összefoglalásként leszögezhetjük, hogy Nyugat-Magyarországon a honfoglalás előtt elsősorban avar, frank és szláv, illetve alán etnikum élt. A honfoglalás után előbb a nemzetségi őrök és a csatlakozott népek külső őrségei népesítették a nyugati végeket. Különösen fontosak voltak a vas- és sóőrségek, valamint a nemzetségek őrségei, később pedig a besenyők és székelyek határőrségei. Végül rá kell mutatnunk arra, hogy Nyugat-Magyarországon aránylag kevés volt a szláv település, főleg Pribina államában számolhatunk nagyobb arányú szláv telepekkel. Persze nem hagyhatjuk figyelmen kívül az egyéb itt levő néptöredékeket - gótok, gepidák, jazigok, roxolánok, longobárdok, dákok stb. - sem, amelyek felkutatása azonban a jövő tudósait várja. " UBBBd. 1.92/1212. 26