Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Herényi István: Nyugat-Magyarország a honfoglalás korában

Csencs, Gyepüfüzes, Gödör, Gödörfő, Hassás, Kcményfalva, Kertes, Kukmér, Óvár, Pinkóc, Poler, Punic, Strém, Sziget, Tótfalu, Vaskút, Vasverőszék, Veresvár). Kurszán kende halála után Árpád ragadta magához az egyeduralmat, és ő lett a nagyfejedelem, míg a gyula méltóságot átruházta rokonára, Tétényre, aki azután Kurszán helyébe lépett. Nagytétény volt Tétény téli szállása. Mosón megyében, a bécsi medencében és a Győr megyében lévő Tét és Tétény települések jelezték nevezett nyári szállását. Nem járunk talán messze az igazságtól, ha Tétény horka, majd gyula fiában, Horkában Bogát horkát tételezzük fel. A horka ugyanis csupán méltóságnév, így a Horka név mögött Bogátot, a horkát kell látnunk. Hiszen Bogátnak a honfoglalás korában Erdélyben két Bogát települése is volt. Bogátnak a Dunántúlra való áttelepülése után Zala és Vas megye területén volt a téli és nyári szállása. Kézai megállapította, hogy Bulcsú szállása a Balaton környékén volt, a helynevek aláhúzzák ezt. A Bogáton kívül megtaláljuk e területeken a Kál és Bulcsú neveket is, amely a Bogáttal rokon Kainak és Bulcsúnak is a szállásterülete volt. A téli szállás a Balaton mellett Dióskál, Köveskál térségben, a nyári szállás pedig Szombathely környékén (Bogát, Káld, Sajtoskál, Bulcsú) volt. A letelepedett, eredetileg hadrakelt sereg őrségei a hadrakclt sereget mind katonailag, mind pedig az ellátás biztosításában segítették. A magyar gyepűelvén számos hely és helynév mutatja az őrségek telepeit. Ez a terület volt azonban a régi avar gyepűelve is, amelyet minden bizonnyal az avarok a később érkezett onogurokkal rakták meg. A Marcha Wangariorum területen azonban a helynevek oly számosak, hogy mind az avarok onogurjait, mind a magyarok csatlakozott népeit magukba foglalják. Scherding mellett Ungerberg, Ungerriegel, Ungerding, Gmundntől északra Ungerbach. Az Inn vonalában Ungerhammer, Ungerfordern. Melk mellett Ungerhof, Sankt Pölten mellett két Kölpény, Bécstől északra Ungerhof, Máriazelltől északra Ungermühl. Wienemeustadttól északra Ungerstein, Ungerberg, Ungerbach. Semmeringtől keletre Ungerhof, Kirchschlag körzetében két Ungerhof, egy Szabar. Hartberg mellett két Herény, egy Kolon, egy Bese, valamint Ungerberg, Ungersdorf. Fürstenfeld mellett Ungervorstadt. Radkersburg mellett három Ungerhof, egy Tolmács és egy Németkapu.

16 955 után került sor a határőrség megszervezésére, amikre korábban nem volt szükség. A magyar hadak nyugati irányba szabadon, ellenállás nélkül közlekedhettek. Az augsburgi csatavesztés lezárta a nyugati hadjáratokat, és a támadások helyett a védekezésre kellett a magyaroknak berendezkedniük. Bár a németek 20 évig nem támadtak, Taksony mégis a Dunától északra és délre határsávot létesített. A határőrség mellett azonban továbbra is fennmaradtak az eddigi volt hadrakelt sereg őrségei, mint a vasőrség, sóőrség, a nemzetségi őrségek. A települések száma állandóan szaporodott és nemcsak világi, hanem egyházi elemekkel is. Ez utóbbiak közvetve a határőrzését is szolgálták. Mosaburg kontinuitása biztosította a bizánci egyház terjedését: Metód és Cirill szláv liturgiája élt e területen. 16 Herényi, 1996. 66., 383. p. 25