Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Herényi István: Nyugat-Magyarország a honfoglalás korában

Csencs, Gyepüfüzes, Gödör, Gödörfő, Hassás, Kcményfalva, Kertes, Kukmér, Óvár, Pinkóc, Poler, Punic, Strém, Sziget, Tótfalu, Vaskút, Vasverőszék, Veresvár). Kurszán kende halála után Árpád ragadta magához az egyeduralmat, és ő lett a nagyfejedelem, míg a gyula méltóságot átruházta rokonára, Tétényre, aki azután Kur­szán helyébe lépett. Nagytétény volt Tétény téli szállása. Mosón megyében, a bécsi medencében és a Győr megyében lévő Tét és Tétény települések jelezték nevezett nyá­ri szállását. Nem járunk talán messze az igazságtól, ha Tétény horka, majd gyula fiában, Horkában Bogát horkát tételezzük fel. A horka ugyanis csupán méltóságnév, így a Horka név mögött Bogátot, a horkát kell látnunk. Hiszen Bogátnak a honfoglalás ko­rában Erdélyben két Bogát települése is volt. Bogátnak a Dunántúlra való áttelepülése után Zala és Vas megye területén volt a téli és nyári szállása. Kézai megállapította, hogy Bulcsú szállása a Balaton környékén volt, a helynevek aláhúzzák ezt. A Bogáton kívül megtaláljuk e területeken a Kál és Bulcsú neveket is, amely a Bogáttal rokon Kainak és Bulcsúnak is a szállásterülete volt. A téli szállás a Balaton mellett Dióskál, Köveskál térségben, a nyári szállás pedig Szombathely környékén (Bogát, Káld, Sajtos­kál, Bulcsú) volt. A letelepedett, eredetileg hadrakelt sereg őrségei a hadrakclt sereget mind katonailag, mind pedig az ellátás biztosításában segítették. A magyar gyepűelvén számos hely és helynév mutatja az őrségek telepeit. Ez a terület volt azonban a régi avar gyepűelve is, amelyet minden bizonnyal az avarok a később érkezett onogurokkal rakták meg. A Marcha Wangariorum területen azonban a helynevek oly számosak, hogy mind az avarok onogurjait, mind a magyarok csatlako­zott népeit magukba foglalják. Scherding mellett Ungerberg, Ungerriegel, Ungerding, Gmundntől északra Ungerbach. Az Inn vonalában Ungerhammer, Ungerfordern. Melk mellett Ungerhof, Sankt Pölten mellett két Kölpény, Bécstől északra Ungerhof, Mária­zelltől északra Ungermühl. Wienemeustadttól északra Ungerstein, Ungerberg, Unger­bach. Semmeringtől keletre Ungerhof, Kirchschlag körzetében két Ungerhof, egy Sza­bar. Hartberg mellett két Herény, egy Kolon, egy Bese, valamint Ungerberg, Ungers­dorf. Fürstenfeld mellett Ungervorstadt. Radkersburg mellett három Ungerhof, egy Tolmács és egy Németkapu. 16 955 után került sor a határőrség megszervezésére, amikre korábban nem volt szükség. A magyar hadak nyugati irányba szabadon, ellenállás nélkül közlekedhettek. Az augsburgi csatavesztés lezárta a nyugati hadjáratokat, és a támadások helyett a vé­dekezésre kellett a magyaroknak berendezkedniük. Bár a németek 20 évig nem támad­tak, Taksony mégis a Dunától északra és délre határsávot létesített. A határőrség mel­lett azonban továbbra is fennmaradtak az eddigi volt hadrakelt sereg őrségei, mint a vasőrség, sóőrség, a nemzetségi őrségek. A települések száma állandóan szaporodott és nemcsak világi, hanem egyházi elemekkel is. Ez utóbbiak közvetve a határőrzését is szolgálták. Mosaburg kontinuitása biztosította a bizánci egyház terjedését: Metód és Cirill szláv liturgiája élt e területen. 16 Herényi, 1996. 66., 383. p. 25

Next

/
Thumbnails
Contents