Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

H. Németh István: A szabad királyi városok igazgatásának abszolutista vonásaihoz. A felső-magyarországi városok 1681. évi tisztújításai

közötti hatásköri vitákat, azok során igyekezett döntőbíróként fellépni. Ezzel a kamara nemcsak a szabad királyi városok hagyományos fellebbvitelei fórumait, így a tárnoki és a személynöki széket hagyta figyelmen kívül, hanem a városok belső ügyeibe is igyekezett mind jobban belefolyni.

12 Emellett a kamara arra törekedett, hogy a városokban olyan telkeket szerezzen, amelyeken különféle katolikus egyházi intézményeket lehetett létrehozni.

13 A központi szervek részéről a városok feletti ellenőrzés igénye ekkor is megjelent, és Cseróczy Kristóf kamarai al-jogügyigazgató véleménye szerint „... ő szent felsége, mint a szabad királyi városok földesura .. ,"

H intézkedett. Földesúrként az uralkodó nemcsak különféle adókat róhat ki saját birtokaira, hanem azok minden jövedelmével rendelkezhet, birtokai belső életébe elhatározása szerint szólhat bele, jövedelmeinek megtermelését pedig ő maga, vagy megbízottja irányíthatja és ellenőrizheti. 1670-ben a császári csapatok már július folyamán megszállták a városokat, majd szinte nyomban megkezdték a városi templomok és egyházi épületek elkobzását, az erőszakos térítések pedig mindennaposakká váltak.

15 A felső-magyarországi városszövetség Eperjesen tartott gyűlésén csak a kétségbeesett próbálkozás hangjai szólaltak meg, konkrét eredményeket jogaik és a reformált vallású lakosaik számára nem tudtak elérni.

16 Az uralkodói hatalmat megtestesítő császári tábornokok és hadbiztosok saját hatáskörükben intézkedtek a városok vallási ügyeitől kezdve a beszedendő porció mennyiségéig bezárólag. A központi kormányzat által támogatott ellenreformációs irányzat a katolikus egyház egyeduralmát jelentette, emiatt a legtöbb városban a más rítus szerinti istentisztelet tartását megtiltották, a templomokat pedig elvették. A lelkészek nagyobbik része elmenekült, vagy különféle peres eljárások során ítélték el őket. A városok eleve gyanús evangélikus és református lakosainak támadástól tartva lefegyverezték őket, sőt élelemhiányra hivatkozva Spankau főkapitány a kálvinistákat Magyar Országos Levéltár (továbbiakban: MOL) P 72. Családok, személyek 1945 előtti nem kormányzati szervek iratai. Családok személyek iratai. Csáky család levéltára. Kassai levéltár, fasc. 652. nr. 172. Pozsony, 1661. február 24.; AMK H I. 8800/26. Késmárk 1663. december 31., AMK H I. 8913/4. Eperjes, 1665. december 16.; AMK Supplementum H. Mestské kniby a registre. Knihy mestskej administratívy. Malá mestská kniha (Liber civitatis minor) (továbbiakban: H III/2. mac.) 68. 27-28. fol. Az eperjesi és bártfai eseményekről: Hain Gáspár: Szepességi vagy lőcsei krónika Zipserische oder Leütschaverische Chronica vndt Zeit-beschreibung. Kiadta Bal Jeromos, Förster Jenő, Kauffmann Aurél. Lőcse, 1910-1913. (továbbiakban: Hain, 1910-1913.) 284. p. A Thurzó alapítványról: Hain, 1910-1913. 284-285. p.; Státny oblastny Archív Levoca. Archív Mesto Levoca (továbbiakban: AML) XIII/102/47. Besztercebánya, 1667. március 2., XIII/102/49. Besztercebánya, 1667. március 11., XIII/102/48. Besztercebánya, 1667. március 17.; AMK H I. 9011/14- Pozsony, 1667. augusztus 8.; A bártfai incidensről: Hain, 1910-1913. 363-364. p.; AMK H III/2. pur. 26. 107-108. fol. 1666. december 13., pur. 27. 2. fol. 1667. január 27. „Sua Maiestas Sacra, velut praelibatarum liberarum civitatum dominus terrestris " MOLE 251. Magyar Kincstári Levéltárak. Szepesi Kamarai Levéltár. Causarum Regalium Vice-Directoratus fasc. X. nr. 119., 1/9. 1672. 15 Hain, 1910-1913. 385-391., 394-402., 421-429. p.; Benczédi László'. Az 1670. évi tiszavidéki felkelés és társadalmi háttere. = Századok, 1975. 3-4- sz. 509-550. p. 16 AML XIII/102/51. Eperjes, 1670. december 18. 232