Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

H. Németh István: A szabad királyi városok igazgatásának abszolutista vonásaihoz. A felső-magyarországi városok 1681. évi tisztújításai

ki akarta űzetni. Az enyhülés csupán az 1681. és 1684- évi országgyűlés idején következett be.

17 A legfontosabb terület, ahol az állam folytonos ellenőrzést gyakorolhatott a városok egészen addig érintetlennek tűnő belső önkormányzatára, az a városi tanács belső összetételének központi befolyásolása, és a szabad királyi városok jövedelmeinek állami felülvizsgálata volt. Ennek első lépcsőjeként, a többnyire evangélikus tanács és a választott község vallási összetételét megváltoztatva, minél több megbízható katolikus személyt igyekeztek bejuttatni a tanácsba. Ilyen jellegű kísérletekre már a 17. század második évtizedétől kezdve rendelkezünk példákkal.

18 1670-től a városi tisztújítások irányítása még közvetlenebbé vált. Magyarország-szerte a városokban fele részben katolikusokat választattak, és a bíró tisztébe is az uralkodó megbízható emberei kerültek.

19 A felső-magyarországi városok esetében erre először Kassán került sor, ahol 1672-ben fele részben katolikusokat, fele részben pedig reformátusokat neveztek ki.

20 A Szepesi Kamara a következő évben szövegezett meg olyan utasításokat, amelyeket a városi tisztújításokra kirendelt biztosoknak adtak ki. A városok tisztújítására kirendelt biztosok elsődleges kötelessége a bíró, a szenátus, és a választott község összetételének helyes kialakítása volt. Gondosan kellett ügyelni arra, hogy a város az uralkodónak járó kötelező hűségét kellő mértékben kinyilvánítsa: a választáson a király képében eljáró biztosnak a legelőkelőbb helyet kellett fenntartani. A korábbiakkal ellentétben, amikor a város előtt megjelenő testületeket maga a megjelenő városi polgárság iktatta be, ezt most a királyi biztosnak kellett elvégeznie. A városi önkormányzat legitimitását tehát ezen túl immáron nem a várostól, hanem az uralkodó helyett megjelenő kamarai alkalmazottól kapta.

21 Ennek legszembetűnőbb bizonyítéka a megválasztott bírónak szóló kamarai (!) utasítás volt. A bíró számára elsőként előírták, hogy a király elleni rebellióban ő és vele együtt a város nem vehet részt. Mindemellett minden olyan, a szenátus előtt tárgyalt ügyben, amely esetlegesen a kamara érdekeit veszélyeztetné, ellent kell mondania, és mindenekelőtt a fiskus primátusát köteles biztosítani. A választásnál 17 AMK H III/2. pur. 29. fol. 95. 1672. .szeptember 19., fol. 96. 1672. október 2., fol. 100. 1672. október 18., fol. 111-120. 1673. január 28.; Hain, 1910-1913. 386-487. p.; Felhő Ibolya: A szabad királyi városok és a magyar kamara a XVII. században. = Levéltári Közlemények, 1946. (továbbiakban: Felhő, 1946.) 258-259. p. 18 Felhő, 1946. 248-257. p. 19 Felhő, 1946. 259-265. p.; ÖStA HKA Hoffinanz Österreich (továbbiakban: HFÖ Prot.) Bd. 903. 1671. fol. 6. 1671. január 16., ül. 1671. január 21. Hain, 1910-1913. 402. p. A kassai tisztújítás ügyében 1675. december 23-ai előterjesztésben a kamara embere elsősorban a tanács és a választott község katolikus többségét hangsúlyozta. MOL E 210. Magyar Kincstári Levéltárak. Magyar Kamara Archívuma. Miscellanea. Civitatensia 15. t. nr. 11. Kassa, 1675. december 23. MOL E 136. Magyar Kincstári Levéltárak. Magyar Kamara Archívuma. Diversae instructiones (továbbiakban: E 136. MKA Div. instr.) Irreg. 13. t. 12-19. pag. Kassa, 1673. október 6. 233