Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

H. Németh István: A szabad királyi városok igazgatásának abszolutista vonásaihoz. A felső-magyarországi városok 1681. évi tisztújításai

maragróf hatáskörének kiszélesedése folytán nemcsak a város joghatóságát sértette intézkedéseivel, hanem a szinte stratégiai fontosságú városok tisztújításakor a város szabad választási gyakorlatát áthágva lépett fel.

7 1614-ben a többek között a közpénzek elsikkasztásával vádolt szenátus pénzügyi ellenőrzését a kamara tervei szerint az AlsóAusztriai Kamara egyik alkalmazottja végezte volna el, ami kísértetiesen hasonlít a később életbe lépő rendelkezésekhez.

8 Az 1618 és 1648 közötti európai háború eseményei a bécsi udvar számára egyértelművé tették, hogy modern államrendszer nélkül immáron nem veheti fel a harcot az egyre erősebb nyugat-európai országokkal, valamint a birodalmon belül mind önállóbb államokkal.

9 A bécsi udvarnak e körülmények között elsősorban a Habsburgok saját tartományaival kellett törődnie, hiszen a birodalmon belül immáron csupán korlátozott támogatást remélhetett. Egy jólműködő, egységes, fejedelmének alárendelt államot azonban nem szakíthatják szét olyan vallásháborúk, mint a 16-17. századi Franciaországot.

10 A bécsi udvar közép-európai abszolutizmusának megszervezésekor tehát az „egy fejedelem - egy vallás" elve alapján kezdett hozzá a térítésekhez, melynek során elsősorban a jezsuita rendre támaszkodott, de a többi megreformált szerzetesrend szintén kifejtette rekatolizációs tevékenységet.

11 A magyarországi várospolitikát illetően a következő évtized a központi kormányzat előretörése jegyében telt el. A kamara kihasználva a városok és a vármegyék Magyar törvénytár. 1608-1857. évi törvénycikkelyek. Szerk. Márkus Dezső. Bp., 1899. (továbbiakban: MT 1608-1657.) 64-65. p. (1609:44. te); Archív Mesta Kosic (továbbiakban: AMK) Supplementum Schramianum nr. 19.344. 8 ÖStA HKA HFU RN 105. 1614. január. 54-61., 65-68. fol., RN 113. 1617. június. 7-11. fol. Bécs, 1617. június 6.; A felsó'-magyarországi városszövetség reagálására: AMK H I. 5732/6. Lőcse, 1617. június 4. A felső-magyarországi városokhoz küldött bányavárosi levél másolata: AMK Supplementum H. Listiny, listy a spisy (továbbiakban: H II.) 1617.; MT 1608-1657. 138-141. p. (1618:27. te), 198-199. p. (1622:25. te. 1. §.), 260-261. p. (1625:43. te), 292-293. p. (1630:21. te), 334-335. p. (1635:53. te), 388-391. p. (1638:35. te 2. §.), 534-535. p. (1649:15. te); ÖStA Haus-, Hof- und Staatsarchiv. Ungarische Akten. Spezialia. Comitialia. (továbbiakban: HHStA UASC) fasc. 400. 185. fol. 1623. szeptember 15., ÖStA HKA HFU RN 151. 1635. március. 161. fol., RN 171. 1646. április. 137. fol., RN 180. 1649. január. 16-19. fol.; MT 1608-1657. 478-479. p. (1647:83. te) 9 Újabban lásd: Vierhaus, 1990. 22-23., 105-118. p. Wolfgang Schmale az 1996-ban megjelent tanulmánykötetben lévő tanulmányában kifejtette, hogy az abszolutista állam, az abszolút uralom elképzelhetetlen lenne olyan vallási viszonyok közepette, ahol egy-egy vallás képviselői egy-egy pártot alkotva megkérdőjelezhetik az uralkodó jogait. Elképzelhetetlen, hogy egységesen lehetne irányítani egy olyan államot, ahol több vallás küzd egymással. Schmale, Wolfgang: Das heilige römische Reich und die Herrschaft der Rechts. Ein Problemaufriß. In: Asch Duchhadt, 1996. 229-248. p.; A vallás és a rekatolizáció, illetve az egy állam-egy vallás fontosságáról: Mörke, Olaf: Die politische Beteutung des Konfessionellen im deutschen Reich und in der Republik der Vereinigten Niederlande. In: Asch - Duchhadt, 1996. 125-164. p.; Reinhard, Wolfgang: Zwang zur Konfessionalisierung? Prolegomena zu einer Theorie des konfessionellen Teitalters. = Zeitschrift für Historische Forschung, 1983. 257-277. p.; Schilling, Heinz: Aufbruch und Krise. Berlin, 1988. 512 p. Redlich, Oswald: Weinnacht des Barock. Östeneich in der Zeit Kaiser Leopolds I., Wien, 1961. 28-40. p.; Evans, Robert ]ohn Weston: Das Werden der Habsburger Monarchie, 1550-1700. Gesellschaft, Kultur, Institutionen. Wien, 1989. 100-110. p. 231