Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

H. Németh István: A szabad királyi városok igazgatásának abszolutista vonásaihoz. A felső-magyarországi városok 1681. évi tisztújításai

javítani, ha az államigazgatás még egységesebben kezelhette az országot és annak jövedelemforrásait. Az ország jövedelmeinek, alkotórészeinek, működő elemeinek megismerése és annak hatékony felhasználása az alapja tehát az abszolutista, modern államnak. A magyarországi abszolutizmus Nyugat-Európához képest különleges helyzetben volt, hiszen a védelmi terhek jelentős részének átvételével a hazai nemesség ebben az időszakban nem jutott olyan mély válságba, mint amilyen a nyugat-európai országok nemesi rétegeit általában jellemezte.

3 A magyarországi nemesség katonai tehervállalása folytán az országon belül egészen a 17. század végéig megőrizte politikai befolyását, és így a bécsi udvar Magyarországon a Wesselényi-összeesküvés idejéig nem tudott olyan egységes, könnyen átlátható államberendezkedést, államot alkotni, ahogy azt más - így például a cseh-morva - tartományokban többé-kevésbé sikeresen kísérelt meg. Az alsó-ausztriai városokban például jóval nagyobb erővel és sokkal korábban léptek fel a városokkal szemben, hogy azok valódi kamarabirtokká váljanak.

4 A szabad királyi városok esetében ezek a lépések korlátozottan ugyan, de lassan eredményekkel kecsegtettek. E folyamatnak természetesen voltak olyan előzményei, amelyekből tisztán kirajzolódik a bécsi udvar azon törekvése, hogy a városok jövedelmét és kormányzatát jóval erőteljesebben vonják a központi szervek alá. Erre utalnak már a 17. század elején lefolytatott vizsgálatok is, hiszen csak oly módon lehet hatékony állami bevételi forrássá változtatni a királyi városhálózatot, ha a központi kormányzat azok jövedelmeit jobban ismeri, képes azokat ellenőrzése, saját politikai befolyása alá vonni. A 17. század elején elrendelt két városi vizsgálat elsősorban a városok gazdálkodásának átláthatóságát célozta meg. A városok jövedelmeinek átláthatóságát és politikai támogatásukat igyekeztek elérni a királyi biztosoknak kiadott utasítás azon pontjaival, amelyek a városi önkormányzat belső összetételén kívántak változtatni. Gondolunk elsősorban a már itt megjelenő vallási összetétel szabályozására.

5 A bécsi udvar abszolutista törekvései a magyarországi városhálózatot illetően először a kiemelt szerepet kapott alsó-magyarországi bányavárosokban jelentkeztek, ahol a kamaragróf egyre szélesebb jogkört szerzett magának az ítélkezésben is.

6 A kaA mai kutatások szerint a nemesség a rendi állam átalakulásával jelentős válságon ment keresztül, melyből a 17. század második felében kezdett kilábalni. Ehhez nagymértékben hozzájárult az abszolutista államok és a nemesség közötti kompromisszum. Asch, Ronald G.: Transformation des europäischen Adels im 17. Jahrhundert. Der Europäische Adel im Ancien Regime: Von der Krise der ständischen Monarchien bis zur Revolution, ca. 1600-1789. Kolloquium veranstaltet von der Professur für Geschichte im Institut für Kulturgeschichte der frühen Neuzeit der Universität Osnabrück, gefördert von der Gerda-Henkel-Stiftung. Osnabrück 9. bis 11. Sept. 1999. AHF-Information nr. 76. vom 22. 09. 1999. Gutkas, Karl: Landesfürst, Landtag und Städte Niederösterreichs im 16. Jahrhundert. In: Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich, 36. 1964- 311-319. p. Erre lásd: H. Németh István: Várospolitika és gazdaságpolitika a kora újkori Magyarországon (A felsomagyarországi városszövetség) 4-6 fejezetét. (Megjelenés előtt.) 6 Magyar országgyűlési emlékek. 3. köt., 1546-1556. Szerk. Fraknói Vilmos. Bp., 1876. 267. p. (1550. Pozsony)(Magyar történelmi emlékek. 3. oszt. Magyar országgyűlési emlékek); Österreichisches Staatsarchiv (továbbiakban: ÖStA) Finanz- und Hofkammerarchiv. Hoffinanz Ungarn (továbbiakban: HKA HFU) RN 93.1607. július. 130-131. fol. 230