Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában; Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára (Szombathely 2003)

Dominkovits Péter: Egy 17. századi Vas vármegyei alispán: felsőkáldi Káldy Péter

inszurrekció kiállításában továbbra sem jeleskedhetett, ahogy az Batthyány Kristóf a korábbinál erélyesebb hangú novemberi leveléből kitűnik: Káldy a vármegyei inszurrekció felkészületlen állapotát alispántársára, Niczky Gáspárra, a vármegye kapitányára hárította, ám ezt Batthyány nem fogadta el: „... ha kegyelmednek keőnyeő uolt az táboriul el maradni, ne legyen nehéz az varmegye nepetis egybe parancholny .. ."

86

. Végül Batthyány a táborba szállást 1664. január 17-re rendelte el.

87 Sajnos, 1663-ból és 1664-ből hiányosan maradtak fenn Vas vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei, így jelenleg pontosan nem ismeretes, hogy Káldy Péter mikor távozott az alispáni székből. Annyi bizonyos, hogy 1663. július 27-én még ő, de 1664-ben már csak Niczky Gáspár töltötte be az alispáni hivatalt, aki mellé a másik alispáni tisztre az 1664- évi tisztújító közgyűlésben Nádasdy Boldizsár, Perneszy János és Svasticz István ellenében, telekesi Török Istvánt választották meg.

88 A vezető megyei hivatalokban már a következő évben személyi változás következett be: Vas vármegye 1665. szeptember 15-ei közgyűlésében Niczky Gáspárt megerősítették, ám minthogy Török István lemondott, helyére a korábbi perceptor - és Batthyány-szervitor - Enyedy János került.

89 Káldy az alispán hivatalából történt távozását követően is jelentős szerepet játszott Vas megye közéletében. 1665. szeptember 17-én őt is beválasztották abba a bizottságba, amelyet az adószedői számadások felülvizsgálatára állítottak fel,

90 1668-ban pedig - hasonló megbízatással - a preceptori számadásokat felülvizsgáló bizottság tagja lett.

91 A kutatás jelen szakaszában Káldy 1665-ben kifejtett tevékenységéről csak az ismeretes, hogy Káldy Péter Esterházy Ferenc gróf, a pápai végvár főkapitánya mellett cs. kir. pápai alkapitányként jelent meg Veszprém vármegye június 11-ei közgyűlésén,

92 mely hivatalt még 1668 elején is betöltötte.

93 Pápai alkapitányi tiszte 1668 és 1670 között zárulhatott le, mivel 1670 nyarán Esterházy mellett ugyanis már Csúzi Pál viselte 94 ezt a posztot. 86 MOL P 1865. S/Kcslt. 1. cs., Batthyány Kristóf Káldy Péterhez. Újvár, 1664. január 11. 87 Uo. VaML VaMkjkv. 1632-1687. 511-512. p. Hasonlóképpen nem ismert, hogy Káldy személyesen részt vett-e a szentgotthárdi csatában. Lásd Perjés Géza: A szentgotthárdi csata, 1664- VIII. 1. In: Szentgotthárd. Helytörténeti, művelődéstörténeti, helyismereti tanulmányok. Szerk. Kuntár Lajos, Szabó László. Szombathely, 1984. 117-174. p. VaML VaMkjkv. 1632-1687. 511. p.; Niczky és Enyedy e hivatalt 1666-ban is viselték. VaML VaMkjkv. 1632-1687. 518. p. 90 VaML VaMkjkv. 1632-1687. 509. p. 91 VaML VaMkjkv. 1632-1687. 557. p. Szombathely, 1668. márc. 19. 92 VeML VeMkjkv. 1639-1702. 137. p. 93 VeML VeMkjkv. 1639-1702. 161. p.; Csuzira: VeML VeMkjkv. 1639-1702. 172. p. 94 VeML VeMkjkv. 1639-1702. 172. p. Későbbre: VeML VeMkjkv. 1639-1702. 176., 180. p. Sajnos, a pápai vár tiszti archontológiája még nincs meg oly példamutató módon, mint a veszprémié: Pálffy Géza: A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak életrajzi adattára, 16-17. század. In: Veszprém a török korban. Szerk. G. Tóth Péter. Veszprém, 1998. 91-187. p. (Veszprémi múzeumi konferenciák; 9.) 197